Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Korabeli szó jelentése

korabeli (melléknév)

1. Vele egykorú; a szóban forgó személy életkorával megegyező ideje élő.

A fiúk korabeli gyerekekkel fociznak a pályán. Egy korombeli nővel beszélgettem a villamoson.


2. Abból az időből származó, a szóban forgó időszakban készült, történt, arra jellemző, azzal kapcsolatos.

A Mátyás korabeli várak még ma is állnak. A háború korabeli dokumentumokat még ma is őrzik.


3. Ugyanakkor létező; ugyanabban az időben, korban élő, történő, létrehozott (dolog, személy).

A korabeli ruhákból láthatjuk, hogy mennyire más volt a szépségideál. A költő nem értett egyet a korabeli politikusokkal.


Eredet [korabeli < kor + -a (birtokrag) + -beli (melléknévképző)]






WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)