Csodálat szó jelentése
A lap korábbi változatát látod, amilyen Zsoltti (vitalap | szerkesztései) 2015. szeptember 24., 07:13-kor történt szerkesztése után volt.
csodálat (főnév)
Áhítattal vegyes tisztelet érzése egy személy vagy dolog iránt, amikor különös rajongással és megbecsüléssel tekintünk rá a kiemelkedő minősége, szépsége, képessége, vagy más értékesnek tekintett megnyilvánulása miatt.
Amikor a természetjáró meglátta az eléje táruló tájat, olyan csodálat fogta el, amit eddig még nem érzett. A lány szépsége csodálattal töltötte el a fiút: azonnal szerelmes lett bele. Az emberek legtöbbször azzal fejeznek ki csodálatot, hogy tanácsot vagy segítséget kérnek a nagyra tartott, általuk szakértőként elismert személytől.
Eredet [csodálat < csoda + -l (igeképző) + -at (főnévképző)]
