Lélek szó jelentése
lélek, lelke (főnév)
Az ember szellemi része; az öntudatunk, amely az elménket és testünket használja, irányítja. Az életerő forrása, aki a testet irányítva működik, de nem ő az a test, ezért a fizikai érzékszerveinken keresztül őt nem tudjuk közvetlenül érzékelni, csupán az általa okozott hatások észlelhetők. A fizikai világ kötöttségeitől független értelmes tudat, akinek vannak saját szándékai és képességei, például megfigyel, csodál, szeret, megért, dolgokat kigondol és teremt.
Aki meghalt vagy kómában van, annak a lelke távozott a testéből. Az ember saját lelke az, amit úgy nevezünk: „én”. Néhányan észlelik más lelkek jelenlétét is.
Eredet [lélek < ómagyar: lélek < ősmagyar: léled (lélek, élő dolog) < dravida: ulludal (vélő, gondoló) < ullal, ul (lélek, belső)]
