Vágy szó jelentése
vágy (főnév)
1. Szándék, tettek nélkül; kellemetlen belső érzés olyan cél elérésének igénye miatt, amiért az illető nem tesz semmit a puszta kívánáson, erőtlen akaráson kívül, mivel nincs meg hozzá a kellő képessége, vagy nem hajlandó a tettekre.
Hiábavaló a szépséges hölgy vágya a fehér lovon érkező lovagra, ha még csak egy mosollyal, egy szóval sem jelzi, hogy őrá vár. A kislány nagy vágyat érzett egy pónilóra. Egy fárasztó nap során az emberre néha rátör a vágy egy kis nyugalom után.
2. Erős kívánság; hiányérzet kielégítésére törekvő erős sóvárgás. Ez lehet akár megrögzött is, és ebben az esetben nem tekinthető épelméjűnek, de lehet teljesen elfogadható mértékű is, amikor az egyén vagy a körülötte élők javára, életük segítésére irányul.
A birtoklásvágy hajszolta bele abba a helyzetbe, hogy elhanyagolja a családját. A szűnni nem akaró tudásvágy hajtotta a kutatót az élet teljesebb megértésére.
3. Nemi, érzéki kívánság, szerelmi szenvedély.
A vágy hajtotta őket egymás karjaiba. Nehéz volt saját vágyának ellenállnia, mikor barátja csinos feleségét meglátta.
Eredet [vágy < ómagyar: vágy < ősmagyar: vógya, vaugha, vajha (vágy) < dravida: vendu, vél, véttal (vágyik, kíván)]
