Szándék szó jelentése
szándék (főnév)
1. Céltudatos eltökéltség; kitartó elhatározás egy cél elérésére anélkül, hogy visszafognánk magunkat. Jövőbeli állapot előre eldöntött elképzelése, amely alapján cselekszünk. Az ember akarata, ami képes leküzdeni az akadályokat a fizikai világban, hogy olyan legyen a környezete, amilyet szeretne.
A játékos szándéka a góllövés. Az állatvédők szándéka az, hogy megvédjék a kóbor állatokat. A gyerek néha sírva próbálja érvényesíteni a szándékát.
2. Bizonyosság az eredményességben; annak szintje, hogy a személy mennyire határozta el, mennyire gondolja komolyan, amit el akar érni, létre akar hozni. A személy kompetenciájába, okozó vagy teremtő képességébe vetett hite, ami az erőtlen reménytől, |vágytól az eltökélt, biztos tudásig és azonnali megvalósulásig terjedhet.
A feleség csak csekély szándékkal kért férjétől egy szép, új ruhát, ezért nem is kapta meg. Ahogy jöttek a nehézségek, úgy fokozta szándékát a későbbi bajnok.
3. Jogi: Tudatos törekvés egy büntetendő cselekmény elkövetésére.
Előre megfontolt szándékkal elkövetett bűntett. A bosszúálló részéről egyértelmű a szándék.
Eredet [szándék < szán (ige) + -dék (főnévképző)]
