Alapelv szó jelentése
alapelv (főnév)
1. Fő összefüggés, amit jól kell érteni, egy kívánt hatást elérjünk. Alapigazság, ami szerint egy jelenség megtörténik, illetve egy rendszer vagy módszer működik, és ebből megérhetjük annak ideális állapotát, illetve hibáit.
A villamosság alapelve két pont energiaszintjének különbsége. Az anyagmegmaradás törvénye egy alapelv.
2. Legfontosabb szabály, amely más intézkedéseket, eljárásokat vagy magatartást meghatároz. Alapvető megegyezés, ami szerint egy személy vagy közösség cselekszik. A gyakorlatban alkalmazható fontos szabály, ami segít helyes döntéseket hozni és jól cselekedni, így rendet és következetességet biztosít.
A tisztelet alapelvépre épülnek az emberi kapcsolatok. A józan ész és az emberi jogok képezik a törvények alapelvét. A kereskedelem alapelve a tisztességes csere.
Eredet [alapelv < alap- (melléknévi előtag) + elv]
