„Nulla” változatai közötti eltérés szó jelentése
6. sor: | 6. sor: | ||
'''1.''' '''Semennyi'''; két egyenlő szám, mennyiség különbsége, amit úgy kapunk, hogy egy számból, mennyiségből kivonjuk ugyanazt a számot, mennyiséget. Ürességet vagy hiányt jelez, amikor egy helyen az elvárással ellentétben nincs semmi, nincs értéke, jelentősége, haszna. | '''1.''' '''Semennyi'''; két egyenlő szám, mennyiség különbsége, amit úgy kapunk, hogy egy számból, mennyiségből kivonjuk ugyanazt a számot, mennyiséget. Ürességet vagy hiányt jelez, amikor egy helyen az elvárással ellentétben nincs semmi, nincs értéke, jelentősége, haszna. | ||
− | ''Az ötből öt '''nulla''' eredményt ad. Az üres teremben '''nulla''' ember van. A könyv semennyi gondolatot sem tartalmazott, '''nulla''' üzenettel.'' | + | ''Az ötből öt kiszámolása '''nulla''' eredményt ad. Az üres teremben '''nulla''' ember van. A könyv semennyi gondolatot sem tartalmazott, '''nulla''' üzenettel.'' |
A lap 2024. október 28., 12:23-kori változata
nulla (számnév)
1. Semennyi; két egyenlő szám, mennyiség különbsége, amit úgy kapunk, hogy egy számból, mennyiségből kivonjuk ugyanazt a számot, mennyiséget. Ürességet vagy hiányt jelez, amikor egy helyen az elvárással ellentétben nincs semmi, nincs értéke, jelentősége, haszna.
Az ötből öt kiszámolása nulla eredményt ad. Az üres teremben nulla ember van. A könyv semennyi gondolatot sem tartalmazott, nulla üzenettel.
2. Egy sem a kezdőponttól számítva; annyi mértékegység, mint két egyenlő mennyiség különbsége.
A pár centiméteres elmozdulás az még mindig nulla méter. A kocsi még annyira új, hogy nulla kilométer van benne.
Eredet [nulla < latin: nulla, nullus, ne ullus (semmi) < ne- (nem) + ullus (valami)]
Megjegyzés: a „0” szám eredetileg egy üres karám ábrázolása volt.
Kifejezések
Nulla fok – (a.) fagyponton levő hőmérséklet; b.) Átvitt értelemben: az elképzelhető legalacsonyabb fok).
Nulla óra nulla perckor – (pontosan éjfélkor, az új nap kezdetén).
nulla (főnév)
Két egyenlő szám különbsége, amely a pozitív és negatív számsor határát alkotja.
Ha nullával megszorzunk egy számot, nullát kapunk. Nullával nem lehet osztani.
További részletezés
1. Kiinduló pont egy mérőeszköz skáláján; az a pont, vonal, amelyről kiindulva esetleg két ellentétes irányban a mértékegység többszöröseit és tizedes törtrészeit jelölik; kezdőpont.
A mérleg a nullán áll terhelés nélkül. A higanyoszlop a nulla alá süllyed fagyban a hőmérőn.
2. Átvitt értelemben: A legalacsonyabb fok, ami csak elképzelhető.
A vendég étvágya nulla volt, mégis elé tették a sok ételt. Az üres terem jelzi, hogy a meghirdetett előadás iránt az érdeklődés nulla.
3. Átvitt értelemben: Teljes hiány; eredmény, siker elmaradása vagy jelentéktelen mértéke, foka; semmi.
A befektetés hozama nulla lett. A rábeszélés eredménye nulla, a férfit semmi sem győzte meg.
4. Matematika: Számjegy a számegyenes közepén, amely két egyenlő szám különbségét jelöli; ez a számjegy mint leírt helyi érték; jele: 0.
A milliót hat nullával írjuk. A gyerekek a nulla írását gyakorolják az iskolában.
5. Átvitt értelemben: Egy senki; jelentéktelen, teljesen értéktelen, számításba sem jövő személy.
Az akadékoskodó főnököt a háta mögött nullának nézik. A nagy emberekből néha egy nagy nulla lesz, ha kiesnek a hatalomból.
Kifejezések
Két/dupla nulla – (nyilvános illemhely).
Lezárva 7K: 2013. június 19., 19:19