„Érzékel” változatai közötti eltérés szó jelentése
| 5. sor: | 5. sor: | ||
[[Image:hear0.jpg|right|frame]] | [[Image:hear0.jpg|right|frame]] | ||
| − | '''1.''' '''Ingert fogad'''. A | + | '''1.''' '''Ingert fogad'''. A környezet egy állapotának vagy változásának jele, tünete az ezt felfogó érzékszerven keresztül eljut hozzá és tudatosodik benne. Egy belső jellemzőt közvetlenül észlel. |
''A szemészeten a páciens jól '''érzékel'''te a szemébe érkező fényt. Aki jól '''érzékel''', annak figyelme a környezetére irányul.'' | ''A szemészeten a páciens jól '''érzékel'''te a szemébe érkező fényt. Aki jól '''érzékel''', annak figyelme a környezetére irányul.'' | ||
| 15. sor: | 15. sor: | ||
| − | '''3.''' '''Elméjével felfog''' egy jelenséget, fogalmat alkot róla. Ez a teljes folyamatot magában foglalja az inger beérkezésétől a kiértékelésén át a belőle levont következtetésig. | + | '''3.''' '''Elméjével felfog''' egy jelenséget; tudatára ébred, fogalmat alkot róla. Ez a teljes folyamatot magában foglalja az inger beérkezésétől a kiértékelésén át a belőle levont következtetésig. |
| − | ''Az | + | ''A mérges férfi '''érzékel'''te a fokozódó dühöt. Az ember '''érzékel'''i a vitaminhiány jeleit magában. A tanuló olvasás közben '''érzékel'''te, hogy itt valamit nem ért, ezért fogott egy szótárt.'' |
| 24. sor: | 24. sor: | ||
</div> | </div> | ||
| − | Lezárva 7K: 2011. augusztus 12., 13:18 | + | Lezárva 7K: 2011. augusztus 12., 13:18 |
A lap 2020. március 31., 07:34-kori változata
érzékel (ige)
1. Ingert fogad. A környezet egy állapotának vagy változásának jele, tünete az ezt felfogó érzékszerven keresztül eljut hozzá és tudatosodik benne. Egy belső jellemzőt közvetlenül észlel.
A szemészeten a páciens jól érzékelte a szemébe érkező fényt. Aki jól érzékel, annak figyelme a környezetére irányul.
2. Környezeti hatásokat rögzít adott eszközzel, műszerrel, berendezéssel.
A földrengést jelző műszer érzékelte a távoli földmozgást. A fénymérő érzékeli a szobában lévő fény erejét. A mozgásérzékelő minden mozgást érzékel, és azonnal reagál.
3. Elméjével felfog egy jelenséget; tudatára ébred, fogalmat alkot róla. Ez a teljes folyamatot magában foglalja az inger beérkezésétől a kiértékelésén át a belőle levont következtetésig.
A mérges férfi érzékelte a fokozódó dühöt. Az ember érzékeli a vitaminhiány jeleit magában. A tanuló olvasás közben érzékelte, hogy itt valamit nem ért, ezért fogott egy szótárt.
Eredet [érzékel < érzék + -el (igeképző)]
