Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

„Márt” változatai közötti eltérés szó jelentése

a (Szöveg cseréje – „<html> </div> </html>” → „</div>”)
 
 
4. sor: 4. sor:
  
 
[[Image:márt.jpg|right|frame]]
 
[[Image:márt.jpg|right|frame]]
'''1.''' Híg anyagba, '''folyadékba merít''' egy szilárd testet, tárgyat, hogy az nedves legyen, illetve azért, hogy a folyadékot, híg anyagot magába szívja.
+
'''1.''' Híg anyagba, '''folyadékba merít''' egy szilárd testet, tárgyat, hogy az nedves legyen.
  
 
''Az asszony a ruhát a vízbe '''márt'''ja. A férfi a lábát a meleg vízbe '''márt'''ja, hogy megmossa.''
 
''Az asszony a ruhát a vízbe '''márt'''ja. A férfi a lábát a meleg vízbe '''márt'''ja, hogy megmossa.''
48. sor: 48. sor:
  
 
</div>
 
</div>
Lezárva 7K:  2012. december 13., 12:57  
+
Lezárva 7K:  2012. december 13., 12:57

A lap jelenlegi, 2019. október 30., 13:59-kori változata

márt (ige)

1. Híg anyagba, folyadékba merít egy szilárd testet, tárgyat, hogy az nedves legyen.

Az asszony a ruhát a vízbe mártja. A férfi a lábát a meleg vízbe mártja, hogy megmossa.


2. Híg ételt felitat; híg ételt vagy italt belemerített, majd belőle kiemelt kenyérrel, kaláccsal felszívat, és úgy eszi.

A férfi a kenyeret a pörkölt zsírjába mártja. A gyerekek a kalácsot a kakaóba mártják.


3. Átvitt értelemben: Egy testbe döf egy szúró fegyverrel.

A katona a lándzsáját az ellenségbe mártja. A vadász a rátámadó medvébe mártja a kését.


4. Átvitt értelemben: Kellemetlen ügybe kever egy másik személyt.

Az árulkodó gyerek másokat is a verekedésbe márt. A gyanúsított vallomásával másokat is ügybe márt.


Eredet [márt < ómagyar: márt < ősmagyar: árt (merít, árt (ige II.))]

Figyelem! A szó összes jelentésének leírását, ami még 69 szót tartalmaz, az előfizetéses WikiSzótár.hu-ban érheted el.

 WikiSzótár.hu előfizetés





WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)