Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

„Lót-fut” változatai közötti eltérés szó jelentése

 
 
6. sor: 6. sor:
 
'''1.''' '''Ide-oda rohan'''; lábait szedve gyorsan mozog ide-oda; folyton vagy gyakran szalad, futkos egyik helyről a másikra.
 
'''1.''' '''Ide-oda rohan'''; lábait szedve gyorsan mozog ide-oda; folyton vagy gyakran szalad, futkos egyik helyről a másikra.
  
''A gyerekek az udvaron fel-alá '''lótnak-futnak'''. A párduc ketrecének egyik szélétől a másikig '''lót-fut''' órákon át.''
+
''A gyerekek az udvaron fel-alá '''lótnak-futnak'''. A párduc a ketrecének egyik szélétől a másikig '''lót-fut''' órákon át.''
  
  
 
'''2.''' ''Átvitt értelemben'': '''Sokat jön-megy''', fárad, rendszerint egy cél elérése, ügy elintézése érdekében.
 
'''2.''' ''Átvitt értelemben'': '''Sokat jön-megy''', fárad, rendszerint egy cél elérése, ügy elintézése érdekében.
  
''A munkát kereső egész nap állás után '''lótott-futott'''. Az ügyfél a hivatalokban '''lót-fut''' naphosszat.''
+
''A munkát kereső férfi egész nap állás után '''lótott-futott'''. Az ügyfél a hivatalokban '''lót-fut''' naphosszat.''
  
  
18. sor: 18. sor:
  
 
</div>
 
</div>
Lezárva 7K:  2012. november 15., 10:55  
+
Lezárva 7K:  2012. november 15., 10:55

A lap jelenlegi, 2019. augusztus 14., 13:18-kori változata

lót-fut (ige)

1. Ide-oda rohan; lábait szedve gyorsan mozog ide-oda; folyton vagy gyakran szalad, futkos egyik helyről a másikra.

A gyerekek az udvaron fel-alá lótnak-futnak. A párduc a ketrecének egyik szélétől a másikig lót-fut órákon át.


2. Átvitt értelemben: Sokat jön-megy, fárad, rendszerint egy cél elérése, ügy elintézése érdekében.

A munkát kereső férfi egész nap állás után lótott-futott. Az ügyfél a hivatalokban lót-fut naphosszat.


Eredet [lót-fut < lót + fut]


Lezárva 7K: 2012. november 15., 10:55





WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)