Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

„Lesüt” változatai közötti eltérés szó jelentése

 
 
1. sor: 1. sor:
+
<div class="ige">
 +
 
 
== lesüt (ige) ==
 
== lesüt (ige) ==
  
[[Image:lesüt.jpg|right|frame]]
+
[[Image:cooker.jpg|right|frame]]
'''1.''' Leperzsel.
+
'''1.''' '''Húst megpirít''' étkezéshez, vagy hogy zsírban eltegye későbbre. Addig melegít, amíg a víz elpárolog, és csak a zsír marad hátra
  
''A gyertya lángja '''lesütötte''' a hajamat.''
+
''Karácsonykor '''lesüt'''ök egy pulykát a családnak. A szakács bő zsírban '''lesüt'''ötte a húst.''  
  
  
'''2.''' A szemét, a fejét a föld felé irányozza.
+
'''2.''' '''Kissé megéget''', leperzsel. Ételt túl erős melegítéssel odaéget.
  
''Zavarában '''lesüt'''i a szemeit.''
+
''A gyertya lángja '''lesütötte''' a hajamat. A szakács '''lesüt'''ötte a pörköltöt, ezért kesernyés lett.''
  
  
'''3.''' A melege, a világossága valahova lehat.
+
'''3.''' ''Átvitt értelemben'': '''Nap megpirít'''; erős sugárzást bőrt vagy testrészt pirossá és érzékennyé tesz. Bőrt rendszeres napozás lebarnít.  
  
''Némely börtönbe sohasem '''süt le''' a nap.''
+
''Az első napon annyira '''lesüt'''ött a napsütés, hogy utána ki se tudtam menni. Két hét alatt szépen '''lesüt'''ött a nap.''
 +
 
 +
 
 +
'''4.''' '''Lefelé világít'''; a melege, a világossága mélyre lehat. Nap, hold fénye fentről fénylik.
 +
 
 +
''Még a börtönbe is '''lesüt''' néha a nap. Éjjel azt néztük, ahogy a tóra '''lesüt''' a Hold fénye.''
 +
 
 +
 
 +
'''5.''' ''Átvitt értelemben'': '''Lefelé néz'''; a szemét, a tekintetét szégyellősen a talaj felé irányítja, hogy ne nézzen a másik személyre.
 +
 
 +
''A lány zavarában '''lesüt'''i a szemeit. Amikor a lány odanézett, a fiú elpirult és '''lesüt'''ötte a tekintetét.''
  
  
 
'''Eredet''' [''lesüt'' < [[le|le- (igekötő)]] + [[süt]]]
 
'''Eredet''' [''lesüt'' < [[le|le- (igekötő)]] + [[süt]]]
 +
 +
 +
<html><h3 class="nyelvtanh3"><a href="javascript: void(0)">Nyelvtani adatok</a></h3>
 +
<div class="nyelvtani-adatok-uzenet">Csak a Reklámmentes WikiSzótár.hu előfizetői számára használható funkció. <a target="_blank" href="https://wikiszotar.eu/bejelentkezes">Bejelentkezés >>></a></div></html><div class="nyelvtani-adatok">
 +
 +
== Kifejezések ==
 +
 +
'''Lesüti a fejét''' &ndash; (rosszkedvűen lehajtja a fejét).
 +
 +
 +
'''Lesüti a szemét''' &ndash; (szégyenlősen maga elé néz, nem a másik szemébe).
 +
 +
 +
'''Zsírjára lesüt''' &ndash; (húst barnára pirít, amíg elpárolog a víz, és csak a zsír marad hátra).
 +
 +
</div>
 +
 +
 +
</div>

A lap jelenlegi, 2019. július 2., 11:26-kori változata

lesüt (ige)

Cooker.jpg

1. Húst megpirít étkezéshez, vagy hogy zsírban eltegye későbbre. Addig melegít, amíg a víz elpárolog, és csak a zsír marad hátra

Karácsonykor lesütök egy pulykát a családnak. A szakács bő zsírban lesütötte a húst.


2. Kissé megéget, leperzsel. Ételt túl erős melegítéssel odaéget.

A gyertya lángja lesütötte a hajamat. A szakács lesütötte a pörköltöt, ezért kesernyés lett.


3. Átvitt értelemben: Nap megpirít; erős sugárzást bőrt vagy testrészt pirossá és érzékennyé tesz. Bőrt rendszeres napozás lebarnít.

Az első napon annyira lesütött a napsütés, hogy utána ki se tudtam menni. Két hét alatt szépen lesütött a nap.


4. Lefelé világít; a melege, a világossága mélyre lehat. Nap, hold fénye fentről fénylik.

Még a börtönbe is lesüt néha a nap. Éjjel azt néztük, ahogy a tóra lesüt a Hold fénye.


5. Átvitt értelemben: Lefelé néz; a szemét, a tekintetét szégyellősen a talaj felé irányítja, hogy ne nézzen a másik személyre.

A lány zavarában lesüti a szemeit. Amikor a lány odanézett, a fiú elpirult és lesütötte a tekintetét.


Eredet [lesüt < le- (igekötő) + süt]

Figyelem! A szó összes jelentésének leírását, ami még 52 szót tartalmaz, az előfizetéses WikiSzótár.hu-ban érheted el.

 WikiSzótár.hu előfizetés





WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)