„Fafejűség” változatai közötti eltérés szó jelentése
a (Szöveg cseréje – „--Pali” → „Lezárva:”) |
|||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
| − | '''2.''' ''' | + | '''2.''' '''Észszerűtlenség''' ami megnyilvánulhat egy cselekedetben, döntésben, és az a jellemzője, hogy nélkülözi a hosszú távú előrelátást, a józan ítélőképességet, ezért általában végeredményként rosszabb helyzetet, nagyobb kárt, bajt okoz az elkövetőjének. |
''A családi veszekedés '''fafejűség''' volt. Egy rossz döntésben gyakran megtalálható a '''nehézfejűség'''.'' | ''A családi veszekedés '''fafejűség''' volt. Egy rossz döntésben gyakran megtalálható a '''nehézfejűség'''.'' | ||
| − | '''3.''' ''' | + | '''3.''' '''Észszerűtlen ragaszkodás''' egy (téves) véleményhez; görcsös makacsság egy helytelen álláspont, vélemény fenntartásában; nyakasság, önfejűség. |
''A főnök '''fafejűség'''e kiborítja a beosztottakat. A férfi az érvek hatására végre feladja '''nehézfejűség'''ét, és belátja, hogy a másiknak volt igaza.'' | ''A főnök '''fafejűség'''e kiborítja a beosztottakat. A férfi az érvek hatására végre feladja '''nehézfejűség'''ét, és belátja, hogy a másiknak volt igaza.'' | ||
| 25. sor: | 25. sor: | ||
</div> | </div> | ||
| − | Lezárva 7K: 2013. június 1., 13:46 | + | Lezárva 7K: 2013. június 1., 13:46 |
A lap jelenlegi, 2019. február 20., 17:27-kori változata
fafejűség, nehézfejűség (főnév)
1. Lassú felfogás, észjárás, amely egy tompa eszű személyre jellemző tulajdonság; butaság, ostobaság.
A tanár nem mondhatja, hogy nem tudja a tanulók fafejűségét kezelni. A nehézfejűség ellenszere a félreértések, zavarok tisztázása a tananyagban.
2. Észszerűtlenség ami megnyilvánulhat egy cselekedetben, döntésben, és az a jellemzője, hogy nélkülözi a hosszú távú előrelátást, a józan ítélőképességet, ezért általában végeredményként rosszabb helyzetet, nagyobb kárt, bajt okoz az elkövetőjének.
A családi veszekedés fafejűség volt. Egy rossz döntésben gyakran megtalálható a nehézfejűség.
3. Észszerűtlen ragaszkodás egy (téves) véleményhez; görcsös makacsság egy helytelen álláspont, vélemény fenntartásában; nyakasság, önfejűség.
A főnök fafejűsége kiborítja a beosztottakat. A férfi az érvek hatására végre feladja nehézfejűségét, és belátja, hogy a másiknak volt igaza.
Eredet [fafejűség < fafejű + -ség (főnévképző)]
