„Okosság” változatai közötti eltérés szó jelentése
9. sor: | 9. sor: | ||
− | '''2.''' ''' | + | '''2.''' '''Észszerű gondolkodás'''; egy helyzet gyors kiértékelése és a helyes döntés meghozásának képessége. |
''Az ember '''okosság'''a sikerének egyik kulcsa. Az '''okosság''' meg tudja különböztetni a jót a rossztól.'' | ''Az ember '''okosság'''a sikerének egyik kulcsa. Az '''okosság''' meg tudja különböztetni a jót a rossztól.'' | ||
28. sor: | 28. sor: | ||
</div> | </div> | ||
− | Lezárva 7K: 2013. július 23., 16:19 | + | Lezárva 7K: 2013. július 23., 16:19 |
A lap jelenlegi, 2019. február 20., 12:35-kori változata
okosság (főnév)
1. Gyors felfogás; jó tanulási képesség gyors megértéssel és az összefüggések helyes felismerésével.
A gyerek okossága már a bölcsődében megnyilvánult. A fiatalkori okosságot idősebb korban is meg lehet őrizni.
2. Észszerű gondolkodás; egy helyzet gyors kiértékelése és a helyes döntés meghozásának képessége.
Az ember okossága sikerének egyik kulcsa. Az okosság meg tudja különböztetni a jót a rossztól.
3. Átvitt értelemben: Állati eszesség, amely könnyű idomíthatóságban, gyors és ügyes mozdulatokban nyilvánul meg, amelyek hasonlítanak egy ember értelmes viselkedéséhez.
A nyomozókutya okosságához nem fért kétség a sikeres nyomozás során. Az elefánt okosságát az idomár kihasználja.
4. Átvitt értelemben: A józan ész megnyilvánulása; egy helyes cselekedet vagy döntés, amikor tudatosan okozzuk a jót.
Az okosság élteti hosszú távon az embert. A férfi dühében rákiabált a gyerekére és belerúgott a székbe, mert a haragja elvette az okosságát.
Eredet [okosság < okos + -ság (főnévképző)]