Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

„Kihoz” változatai közötti eltérés szó jelentése

 
1. sor: 1. sor:
 +
<div class="ige">
 +
 
== kihoz (ige) ==
 
== kihoz (ige) ==
  
[[Image:kihoz.jpg|right|frame]]
+
[[Image:Bring-2.jpg|right|frame]]
 
'''1.''' Valamit belülről kívülre hoz.
 
'''1.''' Valamit belülről kívülre hoz.
  
 
'''''Hoz'''d '''ki''' a virágcserepeket az esőre!''
 
'''''Hoz'''d '''ki''' a virágcserepeket az esőre!''
 +
  
 
'''2.''' A városból falura, pusztára hoz.
 
'''2.''' A városból falura, pusztára hoz.
13. sor: 16. sor:
 
'''1.''' Valakit rendes állapotból kiterelve, bajos, zavart állapotra juttat. Munka, vagy beszéd közben előrehaladását gátló akadályt gördít elé, észrevételt tesz.
 
'''1.''' Valakit rendes állapotból kiterelve, bajos, zavart állapotra juttat. Munka, vagy beszéd közben előrehaladását gátló akadályt gördít elé, észrevételt tesz.
  
'''''Kihoz'''ta a béketűrésből.''
+
'''''Kihoz'''ta a béketűrésből. '''Kihoz'''ta a sodrából.''
  
'''''Kihoz'''ta a sodrából.''
 
  
 
'''2.''' Okból, egyes esetekből következtetést von.
 
'''2.''' Okból, egyes esetekből következtetést von.
23. sor: 25. sor:
  
 
'''Eredet''' [''kihoz'' < [[ki|ki- (igekötő)]] + [[hoz]]]
 
'''Eredet''' [''kihoz'' < [[ki|ki- (igekötő)]] + [[hoz]]]
 +
 +
 +
</div>

A lap 2018. november 28., 11:07-kori változata

kihoz (ige)

Bring-2.jpg

1. Valamit belülről kívülre hoz.

Hozd ki a virágcserepeket az esőre!


2. A városból falura, pusztára hoz.

Kihoztad az orvost?


1. Valakit rendes állapotból kiterelve, bajos, zavart állapotra juttat. Munka, vagy beszéd közben előrehaladását gátló akadályt gördít elé, észrevételt tesz.

Kihozta a béketűrésből. Kihozta a sodrából.


2. Okból, egyes esetekből következtetést von.

Mindezekből pedig azt hozta ki, hogy…


Eredet [kihoz < ki- (igekötő) + hoz]






WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)