„Székely” változatai közötti eltérés szó jelentése
(Nincs különbség)
|
A lap jelenlegi, 2018. augusztus 21., 06:34-kori változata
székely (főnév)
Őshonos magyar; a magyarok lakta területek délkeleti, erdélyi részének lakosa, akinek nemes ősei elsőként érkeztek a mai magyar földre.
A székelyek tisztán beszélnek magyarul. A székelyek a honfoglalás előtt Erdélyben letelepedett hun nemzetségek leszármazottai. A nemes, harcos székely ellentéte egykor a földműves zsellér volt.
Eredet [székely < ómagyar: székely < ősmagyar: Zekel, Szakul, Zakul (székely, hun nemzetségnév) < szakol, dzekol (élcsapat, „had-nép”) < sze, dze (harcos, „szelő”)]
Lásd még: szék (főnév II.)
székely (melléknév)
Őshonos magyar emberrel kapcsolatos; aki hazánk egykori délkeleti részén él.
A székely kapu a magyar népművészet egyik ősi jelképe. A székely végvárak évszázadokon át védték hazánkat az ellenségtől.
Székely (tulajdonnév, földrajzi név)
Község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 1100 lakossal (2010-es adatok).
Nyíregyházától északkeletre fekszik Székely, Nyírbogdány mellett. Székelyre nem vezet vasút, csak közúton közelíthető meg a 4-es számú főútról.
