Kialakul

kialakul (ige)

1. Formát ölt. Létrejön és határozott formájúvá fejlődik.

Délután kialakult néhány felhő az égen. A mérnök fejében kialakult egy elképzelés a megoldásról.

2. Rendbe jön; a körülmények elfogadható módon elrendeződnek.

Majd kialakul, hogy hogyan csináljuk, de először vágjunk bele. Csak tartsd be a szabályokat, a többi majd kialakul.

Eredet [kialakul < ki- (igekötő) + alak + -ul (igeképző)]