„Kétséges” változatai közötti eltérés szó jelentése
(Nincs különbség)
|
A lap jelenlegi, 2018. július 24., 11:36-kori változata
kétséges (melléknév)
1. Nem valószínű, nehezen hihető, bizonytalan (változás, eredmény).
A kétséges siker miatt több megoldást is kerestünk. Kétséges feltételezés, hogy megkapom a kinevezést.
2. Bizonytalanságot okozó (két lehetőség, tény), amelyekkel kapcsolatban egy személy határozatlan, döntésképtelen. Vitatható, homályos, nem tiszta helyzet, állapot, körülmény, amelynek kimeneteléről vagy időbeli alakulásáról nem vagyunk biztosak.
A kétséges eset eldöntéséhez a bírónak sok adatot kellett összegyűjtenie. A kétséges jövő helyett a biztos jelent választotta a lány. Akkor lesz egyértelmű egy kétséges helyzet kimenetele, ha felvállalod az irányítását, amíg a kívánt célt el nem éred.
3. Eldöntetlen, kétféleképpen értelmezhető; a kívánt eredmény helyett csak kevés részeredményt nyújtó (tevékenység), amelynek haszna alig éri el a befektetett érték vagy a veszteségek nagyságát.
A kétséges kimenetelű csata végén nekünk is odalett a seregünk. Rengeteg munka után épp csak a pénzünknél vagyunk, ami elég kétséges eredmény.
4. Régies: Bizalmatlanságot keltő, gyanús (személy, dolog), amely nagy valószínűséggel nem tisztességes, nem szabályos, nem eredeti, nem jogtiszta.
Egy kétséges alak akart márkás órákat eladni nekem. Nem vettem meg a piacon a kétséges értékű készüléket.
5. Régies: Nem hihető; a hallgató ismeretei szerint nem valós, nem igaz.
A feleség nem hitt a részeges férje kétséges fogadkozásának. A politikus kétséges bejelentését nem fogadta túlzott ujjongás.
6. Régies: Gondot okozó, válságos; nagy odafigyelésre, aggodalomra okot adó (helyzet, állapot).
A súlyos sérült még mindig kétséges állapotban van, és nem biztos, hogy túléli. A kétséges betegségből is sikerült felgyógyulnia az utazónak.
7. Régies: Erősen kételkedő (személy), aki egy állítást nem hisz el, nem fogad el fenntartások nélkül.
A nő hűségében igen kétséges férj nyomozót fogadott. A tanúkban kétséges nyomozó tovább vizsgálódott.
Eredet [kétséges < kétség + -es (melléknévképző)]
