„Kelepce” változatai közötti eltérés szó jelentése
(Nincs különbség)
|
A lap jelenlegi, 2018. június 30., 10:27-kori változata
kelepce (főnév)
1. Csapda; madarak, vadak megfogására használt eszköz.
Az orvvadász kelepcét állít a vadcsapásra. A kelepcébe került vad nem tud elmenekülni.
2. Átvitt értelemben: Becsapós helyzet, ravasz cselfogás, amelyet megtévesztő szándékkal egy személy rászedésére agyalnak ki.
A nyomozó kelepcébe csalja a betörőt. Az üzletkötő egy jól hangzó kelepcével próbálja rávenni a férfit a szerződés aláírására.
Eredet [kelepce < ómagyar: kelepce < keret + -ce (főnévképző)]
Lásd még: kerít
Nyelvtani adatok
Kifejezés
Kelepcébe csal – (szándékát ügyesen leplezve egy gyanútlan személyt ravasz fogással olyan helyzetbe juttat, ahonnan már nem menekülhet).
Lezárva 7K: 2012. április 3., 12:03