Csígat

csígat (ige)

1. Népies: Többször csendre int; hangosan beszélő, kiabáló, síró személyt, vagy hangos állatot hosszasa csendesít, elhallgattatni próbál.

Az anya csígatja a karjában síró babát. A kutya gazdája csígatja az ugató ebet.

2. Népies: Többször nyugalomra int; mérgelődő, veszekedő személyt, nyugtalankodó állatot hosszasan kérlelve nyugtat, csillapít.

Az asszony újra meg újra csígatja a hangosan kötekedő férjét. A kocsis a megriadt lovakat csígatta.

3. Népies: Hatást többször csökkent; heves vagy erős érzést, indulatot tompít, hatását hosszas nyugtatással csökkenti.

A férj csígatja a felesége újra fellobbanó féltékenységét. A mérgesen hazaérkező családfő dühét csígatja az asszony.

Eredet [csígat < (csi)csí + -gat (igeképző)]