Inger

inger (főnév)

1. Választ keltő hatás; a külvilágból vagy a test belső szerveiből kiinduló olyan hatás, amelyre az élő test egy mozgással, változással, működéssel, tevékenységgel válaszol.

Az ingerek többfélék lehetnek: mechanikaiak, kémiaiak, hő- és fényingerek. Az erős fényingerre a szem pupillája akaratlanul összehúzódik. A külvilágból érkező ingereket az érzékszervek képesek felfogni.

2. Átvitt értelemben: Figyelmet keltő dolog; egy személy vagy dolog olyan jellege, tulajdonsága, amivel érdeklődést vagy vágyat kelt, ébreszt.

A távoli ország látnivalói az újdonság ingerével hatnak a turistákra. A bánatos ember számára a környező világ sok ingere elveszik.

Eredet [inger < inger(el)]

Figyelem! A szó összes jelentésének leírását, ami még 57 szót tartalmaz, az előfizetéses WikiSzótár.hu-ban érheted el.

 WikiSzótár.hu előfizetés

A nyomtatott könyvek vásárlásával támogathatod a szótár működését!

 WikiSzótár könyvesboltja