Indukál

indukál (ige)

1. Hatást kivált; változást előidéz, kelt.

Az erőszak gyűlöletet indukált az emberekben. A politikusok hazugságai elutasítást indukálnak a szavazókban.

2. Fizika: Áramot gerjeszt; villamos áramlást indít el egy vezető anyagban.

A mágnes forgatása áramot indukál a tekercsben. Az erőműben hatalmas energiát indukálnak.

3. Logika: Egyes adatokból következtet; egyedi tényekből, nem összefüggő jelenségekből általánosít.

A tudós több külön megfigyelésből indukálta, hogy a Föld közepe nem lehet izzó vas, hiszen a hővezetés megolvasztaná a felszínt is. Néhány talajmérési eredményből már egy jó megközelítő értéket indukáltunk.

Eredet [indukál < angol: induce (indukál) < latin: induco (bevezet) < in- (be; előtag) + duco (vezet)]