Váltó

váltó (főnév)

1. Adósságlevél, mely a hitelezőre nézve a rendes kötelezvénynél előnyösebb, mivel az adós ellen nemfizetés esetében gyorsabb eljárást enged meg.

2. Pénzváltással foglalkozó személy.

3. A vasutakon az a hely, ahol a vonat az egyes sínről kettősre vagy innen az egyesre tér.

A váltónál két kocsi áll.

4. Régies: Pénznem, melyből kettő és fél ment egy pengő értékre.

Öt forint váltóban.

5. Baseball: A legügyesebb labdajátszó, aki a kezében levő bottal a labdát messzire kiüti, hogy társai a kijelölt határig és visszafuthassanak.

Eredet [váltó < vált + -ó (melléknévképző)]