Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

„Intéz” változatai közötti eltérés szó jelentése

(intéz (ige))
 
(Nincs különbség)

A lap jelenlegi, 2016. október 28., 21:22-kori változata

intéz (ige)

Lend.jpg

1. Egy üggyel foglalkozik; egy ügyet (hivatali) munkaként vagy más feladatként irányít, a vele kapcsolatos teendőket végzi.

A banktisztviselő az ügyfél hitelét intézi. Az anyakönyvvezető a közelgő esküvő ügyét intézi.


2. Egy ügyben eljár; egy ügy menetét, alakulását egy ügyintézőnél, egy hivatalban, intézményben úgy igyekszik irányítani, hogy az a megoldáshoz közelebb jusson.

A férfi az új gépkocsija biztosítási ügyét intézi a biztosítónál. Az útlevél kiváltását intézi a külföldre utazó leendő ösztöndíjas egyetemista.


3. Tervszerűen irányít; egy dolgot, folyamatot, cselekvéssort egy cél érdekében tervszerűen végrehajt; egy helyzet körülményeit célja érdekében elrendezi.

Az alkalmazott úgy intézi, hogy elmehessen egy hét szabadságra. A lány úgy intézi, hogy a hétvégén a barátjával lehessen. A csapatok támadást intéznek az ellenség állásai ellen.


4. Hivatalos: Eljuttat neki; egy hivatalos iratot, közlést, okmányt küld egy személy, hivatal, intézmény, szervezet címére.

A szomszédos állam külügyminisztériuma egy jegyzéket intéz az ország kormányához. A rászoruló egy beadványt intéz a hivatalhoz.


5. Hivatalos: Közöl vele egy szóbeli megnyilatkozást, ezzel fordul egy (hivatalos) személyhez, vagy egybegyűlt csoporthoz, hallgatósághoz.

A képviselő egy kérdést intéz a miniszterhez az országgyűlésen. Március 15-én a miniszterelnök beszédet intéz az ünneplő tömeghez.


Eredet [intéz < int (szóban figyelmeztet) + -ez (igeképző)]

Figyelem! A szó összes jelentésének leírását, ami még 34 szót tartalmaz, az előfizetéses WikiSzótár.hu-ban érheted el.

 WikiSzótár.hu előfizetés





WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)