„Ártó” változatai közötti eltérés szó jelentése
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát: Operátor (vita) szerkesztéséről Paloca szerkesztésére) |
(Nincs különbség)
|
A lap jelenlegi, 2016. szeptember 16., 18:35-kori változata
ártó (melléknév)
1. Kárt, bajt okozó (személy, jelenség, történés).
A gyümölcsfáknak ártó fagy ellen füstöléssel védekeznek. A többi gyereknek ártó fiút megbüntetik.
2. Kárt, bajt okozó személyre jellemző (megnyilvánulás, tett); kárt, bajt okozó jelenséggel, történéssel kapcsolatos (dolog).
Az ártó cselekedetek visszaütnek az elkövetőre. Az ártó szándékot egy idő után kiismerheti az ember. A fagy ártó pusztítása után már csak jövőre lehet jó a termés.
3. Régies, népies: Átkot kimondó, rontó (személy); rossz szándékú kívánságot varászlással, igézéssel, ráolvasással közlő (személy).
Az ártó öregasszony elapasztotta a gazda tehenét, már egy ideje nem ad tejet. Az ártó boszorkány varázsszavakkal akar elbűvölni.
Eredet: A szó eredete elérhető az előfizetéses rendszerben.

