„Mise” változatai közötti eltérés szó jelentése
(Nincs különbség)
|
A lap jelenlegi, 2015. június 2., 18:15-kori változata
mise, szentmise (főnév)
1. Vallás: Legfontosabb istentiszteleti szertartás a katolikus és görög keleti egyházban, amelynek során a pap az ostyát (kenyeret) és a bort jelképesen Krisztus testévé és vérévé változtatja át.
A templomban naponta tartanak misét. A legtöbb mise vasárnap van. A híveknek misére kell járniuk legalább vasárnaponként. A misét Jézus húsvétkor, a kereszthalála előtti utolsó vacsorán hagyta örökül a tanítványainak, lásd a mellékelt festményt az eseményről.
2. Vallás: Istentiszteleti szertartás szövege, illetve az ott elhangzó ének.
A pap érthetően mondja a misét. A misében a hívek válaszolnak a pap szavaira, illetve énekelnek benne.
3. Zene: Énekes zenemű, amely a mise meghatározott állandó latin szövegére készült.
Liszt Ferenc az esztergomi bazilika felszentelésére írt egy misét. A misét szimfonikus zenekar és énekkar adja elő.
Eredet [mise < latin: missa (mise < elbocsátás) < mitto, misi (küld)]
Megjegyzés: A szó a mise régi latin nyelvű zárószavaira utal: Ite missa est (menjetek, „elbocsátás van”).
Nyelvtani adatok
Kifejezések
Csendes mise – (Vallási: rövid, egyszerű istentisztelet, amelyben nincs ének és zenei kíséret).
Csonka mise – (Vallási: valójában nem mise, hanem nagypénteken tartott csendes istentisztelet, amikor János evangéliuma alapján a passiót felolvassák, csendes áldozással ér véget).
Éjféli mise – (Vallási: karácsony estéjén éjfélkor mondott ünnepi istentisztelet).
Fekete mise – (a.) Vallási: sátánista istentisztelet; b.) csoportos nemi kicsapongás, orgia).
Hajnali mise – (Vallási: advent idején, kora reggel tartott istentisztelet; roráté).
Halotti mise / gyászmise – (Vallási: az elhunyt lelki üdvéért tartott istentisztelet).
Lezárva 7K: 2013. február 1., 15:18