„Búcsúzó” változatai közötti eltérés szó jelentése
(Nincs különbség)
|
A lap jelenlegi, 2015. február 13., 18:50-kori változata
búcsúzó (melléknév)
1. Távozáskor elköszönő (személy), aki elmegy vagy helyben marad. Jókívánságot kifejező szavakat mondó vagy író (személy). Ilyenkor szokásos jelképes mozdulatokat tevő (személy), aki int, csókot ad a másiknak vagy kezet fog a másikkal.
A búcsúzó anya sír a fia elutazása miatt. A búcsúzó férj csókot ad a felesége arcára. A levélben búcsúzó lány szerető szavakat ír a címzettnek.
2. Távozáskor kinyilvánított (kifejezés, megnyilvánulás).
A levél szép búcsúzó szavakkal zárul. A távozó autóbusz után még pár percig tart a búcsúzó integetés.
3. Átvitt értelemben: Az elhunytat utolsó útjára elkísérő (személy, csoport). Az elhunythoz a temetésen beszélő (személy), aki úgy szól hozzá, mintha a halott is ott lenne. Ilyenkor elhangzó (beszéd, kifejezés).
Az elhunyt színésztől búcsúzó tömeg körülveszi a sírt. A ravatalnál búcsúzó fiatal színész közös emlékeket idéz fel a beszédben.
4. Átvitt értelemben: Egy dologtól megváló (személy, jelenség). Egy időszakot, körülményt, sajátságot már nem birtokló; többé vele már nem rendelkező (személy, dolog).
A melegtől búcsúzó ősz után beköszönt a tél. A fiatalságától búcsúzó ember élete delén van.
Eredet: A szó eredete elérhető az előfizetéses rendszerben.
