Bősz

bősz (melléknév)

1. Heves, vad indulatú (személy, csoport), akit harag vagy gyűlölet ragadtatott el.

A bősz férfi ütésre emelte karját. A bősz katona lesújtott a kardjával.

2. Dühösen nekitámadó, nekirontó, elvakult (személy, csoport, állat).

A bősz sereg rátámadt az országot dúló ellenségre. A bősz bika rárontott az előtte futó emberekre.

3. Haragra utaló; elkeseredettséget, dühöt, heves indulatot kifejező (lelkiállapot, cselekvés, magatartás, megnyilatkozás); ilyen lelkiállapottal kapcsolatos.

A férfi bősz tekintete rámeredt a vele szemben állóra. A szobából bősz üvöltés rázta meg a ház falait: a megcsalt férj megtudta, hogy az orránál fogva vezette őt a felesége már egy éve.

Eredet: A szó eredete elérhető az előfizetéses rendszerben.

Figyelem! A szó összes jelentésének leírását, ami még 12 szót tartalmaz, az előfizetéses WikiSzótár.hu-ban érheted el.

 WikiSzótár.hu előfizetés

A nyomtatott könyvek vásárlásával támogathatod a szótár működését!

 WikiSzótár könyvesboltja