Borongó

borongó, borongós (melléknév)

1. Esőre hajló (időjárás, égbolt).

A borongó égbolt szürke felhőkkel volt tele. A borongós időben nem indult el a család a hegyekbe kirándulni.

2. Sötéten látszó (természeti jelenség, hely, szín).

A nyári délutánokon gyakran borongós felhők látszódnak, amikor vihar készülődik. Az ég alján látszódik a borongós szürkeség.

3. Átvitt értelemben: Borús hangulatban levő (személy), aki elmélázik vagy fájdalmas gondokon mereng; aki elkomorodik egy baljós kimenetel miatt.

A beteg családfő miatti aggodalom tükröződik a borongó családtagok arcán. A borongós igazgató a vállalat nehéz helyzetén gondolkodik a hazavezető úton.

4. Átvitt értelemben: Borús hangulatban levő személyre jellemző (lelkiállapot, megnyilatkozás, viselkedés). Szomorúan fájdalmas (lelkiállapot); komornak, sejtelmesen szomorúnak vagy meghatóan fenségesnek látszó (kifejezés, megnyilvánulás).

A férfi borongó szemekkel nézett a nőre, mert nagyon bánatos volt. A nő megérezte a másik borongós lelkét és nagyot sóhajtott.

Eredet [borongó < borong + -ó (melléknévképző)]

Figyelem! A szó összes jelentésének leírását, ami még 7 szót tartalmaz, az előfizetéses WikiSzótár.hu-ban érheted el.

 WikiSzótár.hu előfizetés

A nyomtatott könyvek vásárlásával támogathatod a szótár működését!

 WikiSzótár könyvesboltja