Borzol

borzol (ige)

1. Hajat kócol, szőrt kuszál; többé-kevésbé rendezetlenné, borzassá tesz.

A séta közben feltámadó szél borzolja a nő haját. A száguldó vonat lehúzott ablakán kitekintő utas haját borzolja a süvítő szél.

2. Fölfelé merevít hajat, szőrt, sörényt; felállóvá tesz ijedtében, félelmében, rémültében.

A macska a szőrét borzolja a közelgő kutya láttán. A ló a sörényét borzolta a furcsa erős zajra.

3. Átvitt értelemben: Szél fodroz, enyhe hullámzásra késztet.

Szellő borzolja a tó tükrét. Könnyű szél borzolja a sárgult búzatáblát.

Eredet [borzol < borz + -ol (igeképző)]

Kifejezés

Borzolja az idegeit – (személyt, állatot idegesít, nyugtalanít).

Lezárva 7K: 2011. április 27., 20:03