Idézőjel

idézőjel „ ” (írásjel)

Az „idézőjelek” egyes szavakat, szövegrészeket emelnek ki a mondatból, szövegből.

Az „idézőjel” nélkül sokszor nem tudnánk, hogy egy szót másképp kell értelmezni. A szó szerinti idézeteket „idézőjelek” közé kell tenni.

Eredet [idézőjel < idéző + jel]

További részletezés

1. Jelzik, hogy a közöttük lévő szavakat valaki más mondja, mondta vagy írta.

Rám nézett, és azt mondta: „igen”.
„Talpra magyar, hí a haza!”, szavalta Petőfi.

2. Jelzik valamilyen alkotás vagy kiadvány címét.

A „Csodabogár” nagyon sikeres filmje volt John Travoltának. „Az est” ma már nem kapható.

3. Egyes fontos szavakat emelnek ki a mondatból.

Az „igekötő” meghatározása nem igazán használható abban a szótárban. A vallások istenhite eltér egymástól, de az egyetemes „erkölcsi tanításuk” nagyon hasonló.

4. Kiemelik a beceneveket.

Kovács „Koko” István az olimpia után világbajnokságot is nyert. „Madár” újra kiütéssel győzött.

5. Kiemelik a márkaneveket.

A „Hófehér” fogkrém a lányom kedvence. Az „Éles penge” kiváló borotva.

6. Kiemelik a szakkifejezéseket.

A „billentésnek” a zongoristák között van nagy jelentősége. A nyomdász számára teljesen világos, hogy az újság neve a „fejben” kap helyet.

7. Kiemelik a népies vagy argó szavakat.

Díszes „pruszlikban” feszített a bálban. A „csávó” másnap nyakkendőben jelent meg.

8. Kiemelik a szövegben később megmagyarázott szavakat.

Az „ATM” az angol Automatic Teller Machine (automatikus pénzkiadó gép) kifejezés rövidítése. A „MÁV” a Magyar Államvasutakat jelenti.

9. Kiemelik a szövegből a stílusban oda nem illő szavakat.

Folyamodványában kérvényezte a „kölyök” adoptálását. A fiúk szeretik a „csajokat” bámulni.

10. Kiemelik az önkényesen alkotott, eltorzított, vagy vicces szavakat.

A „gumipontozó” feltalálója nem reménykedhet jutalomban. Aki túlságosan „husi”, az mozogjon többet.

11. Kiemelik a viccesen vagy gúnyosan használt szavakat.

A „paripa” egy girhes gebe volt. Épp most jött meg az „agy”.

Használati megjegyzések

Az idézőjel-pár első tagja a szó alján, a második tag felül áll.

„Viktória”

Az idézőjel csak a teljes idézet legelején és legvégén szerepel (több bekezdés esetén is). Máshová nem szükséges kiírni.

„Tisztelt uraim!
A kiállítást ezennel megnyitom!
Kérem, fáradjanak be!” – csupán ennyi volt a szövege.

Az idézethez tartozó kérdőjelet és felkiáltójelet (esetleg más írásjeleket) az idézőjeleken belülre írjuk. Ilyen esetben nem kell külön írásjel a mondat befejezéséhez.

„Miért nyaggattok?” panaszkodott.
„Jobb vigyázni!” kiáltott.
„Kell még zöldség, fűszer stb.”

Az idézőjelen kívülre írjuk azokat az írásjeleket, amik nem tartoznak az idézethez. Ha a mondatot pont zárja le, akkor azt az idézőjelen kívülre írjuk.

Így nyilatkozott: „Szerintem jó mérkőzés volt”.

Az idézeten belül is lehet hozzáfűzött magyarázat. Ezt gondolatjelek közé tesszük.

„Talpra magyar – szavalta Petőfi –, hí a haza!”

A vesszőt vagy pontosvesszőt az idézőjeleken kívülre írjuk.

Nem tudta, hogyan kell írni azt, hogy „bölcsesség”, de rájött, hogy ezt a szótár adja meg helyesen.

Több ember beszélgetése esetén mindig új bekezdés jelzi, hogy más személy beszél.

„Hogy vagy?” kérdezte Péter.
„Sokkal jobban”, válaszolta Zoli.
„Na végre!” örült Péter.