Karácsonyi vásár

Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

„Záró” változatai közötti eltérés szó jelentése

(Új oldal, tartalma: „== záró (melléknév) == right|frame Személy, aki becsuk egy zárható tárgyat. ''A bankot '''záró''' személy általában a biztonsági őr. ...”)
 
 
1. sor: 1. sor:
 +
<div class="melleknev">
 +
 
== záró (melléknév) ==
 
== záró (melléknév) ==
  
[[Image:záró.jpg|right|frame]]
+
[[Image:Close-katonaas.jpg|right|frame]]
Személy, aki becsuk egy zárható tárgyat.
+
'''1.''' '''Becsukó'''; csukható tárgyat, nyílást, átjárót elfedő, átjárhatatlanná tevő (személy).
 +
 
 +
''A kaput '''záró''' személy általában a biztonsági őr. A bőröndöt '''záró''' utas megigazítja a kilógó ruhákat.''
 +
 
 +
 
 +
'''2.''' '''Átjárást akadályozó'''; haladást, áramlást lehetetlenné tevő (eszköz, tárgy).
 +
 
 +
''Az utat '''záró''' sorompót a vasutas nyitotta fel. Nem bírtuk megnyitni a csövet '''záró''' szelepet.''
 +
 
 +
 
 +
'''Eredet''' [''záró'' < [[zár|zár (ige)]] + [[ó|-ó (melléknévképző)]]]
 +
 
  
''A bankot '''záró''' személy általában a biztonsági őr. Az utat '''záró''' sorompót a vasutas nyitotta fel.''
+
</div>

A lap jelenlegi, 2025. december 11., 14:20-kori változata

záró (melléknév)

Close-katonaas.jpg

1. Becsukó; csukható tárgyat, nyílást, átjárót elfedő, átjárhatatlanná tevő (személy).

A kaput záró személy általában a biztonsági őr. A bőröndöt záró utas megigazítja a kilógó ruhákat.


2. Átjárást akadályozó; haladást, áramlást lehetetlenné tevő (eszköz, tárgy).

Az utat záró sorompót a vasutas nyitotta fel. Nem bírtuk megnyitni a csövet záró szelepet.


Eredet: A szó eredete elérhető az előfizetéses rendszerben.



Figyelem! A szó összes jelentésének leírását, ami még -1 szót tartalmaz, az előfizetéses WikiSzótár.hu-ban érheted el.

 WikiSzótár.hu előfizetés





WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)