„Ösztökél” változatai közötti eltérés szó jelentése
| 4. sor: | 4. sor: | ||
[[Image:buzdít.jpg|right|frame]] | [[Image:buzdít.jpg|right|frame]] | ||
| − | '''1.''' ''Átvitt értelemben'': '''Tettre | + | '''1.''' ''Átvitt értelemben'': '''Tettre biztat''' többszöri kéréssel, rábeszéléssel, példaadással. Más személyt, csoportot fokozottabb tettekre, haladásra, munkára bátorít, hogy a nehézségek ellenére kitartson, elvégezze a feladatokat, vagy elérjen célokat, amelyek az ösztökélő személy számára is fontosak. |
| − | |||
| − | |||
''A tanítónő még jobb tanulásra '''ösztökél'''i dicséretével a kisfiút. A vezető példamutatással '''ösztökél'''i a munkatársait.'' | ''A tanítónő még jobb tanulásra '''ösztökél'''i dicséretével a kisfiút. A vezető példamutatással '''ösztökél'''i a munkatársait.'' | ||
| 16. sor: | 14. sor: | ||
| − | '''3.''' ''Népies | + | '''3.''' ''Népies'': '''Gyorsabb haladásra késztet''' egy igásállatot; fanyelű lapos vasdarabbal ütöget, szurkál vagy szóval, gyeplőszárral, ostorral ösztönöz indulásra, gyorsabb haladásra. |
''A gazda '''ösztökél'''i a kocsi elé fogott ökröt. A kocsis ostorral '''ösztökél'''i a lovait.'' | ''A gazda '''ösztökél'''i a kocsi elé fogott ökröt. A kocsis ostorral '''ösztökél'''i a lovait.'' | ||
A lap 2024. november 7., 12:02-kori változata
ösztökél (ige)
1. Átvitt értelemben: Tettre biztat többszöri kéréssel, rábeszéléssel, példaadással. Más személyt, csoportot fokozottabb tettekre, haladásra, munkára bátorít, hogy a nehézségek ellenére kitartson, elvégezze a feladatokat, vagy elérjen célokat, amelyek az ösztökélő személy számára is fontosak.
A tanítónő még jobb tanulásra ösztökéli dicséretével a kisfiút. A vezető példamutatással ösztökéli a munkatársait.
2. Átvitt értelemben: Ellene felbujt; egy személy, állat ellen irányuló cselekvésre (rosszindulatból fakadó rábeszéléssel) rávesz egy másik személyt, állatot.
A kakasviadalon az emberek a két kakast egymás ellen ösztökélik. A vásott gyerek verekedésre ösztökél a csúfolódásával.
3. Népies: Gyorsabb haladásra késztet egy igásállatot; fanyelű lapos vasdarabbal ütöget, szurkál vagy szóval, gyeplőszárral, ostorral ösztönöz indulásra, gyorsabb haladásra.
A gazda ösztökéli a kocsi elé fogott ökröt. A kocsis ostorral ösztökéli a lovait.
Eredet [ösztökél < ösztöke + -l (igeképző)]
