Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

„Pszichó” változatai közötti eltérés szó jelentése

(Új oldal, tartalma: „<div class="fonev"> == pszichó (főnév) == alt=pszichó|link=|right|frame ''Szleng'': '''Elmebeteg személy'''; zavarodott gondolkodású embe…”)
 
 
4. sor: 4. sor:
  
 
[[File:pszichó.jpg|alt=pszichó|link=|right|frame]]
 
[[File:pszichó.jpg|alt=pszichó|link=|right|frame]]
''Szleng'': '''Elmebeteg személy'''; zavarodott gondolkodású ember, aki mindenki más elpusztítására törekszik.
+
''Szleng'': '''Elmebeteg személy'''; zavarodott gondolkodású ember, aki mások elpusztítására törekszik. Elnyomó szervezet kereteiben gonosz tetteket elkövető bűnöző.
  
''A '''pszichó''' fegyvert fogott és a tömegbe lőtt. A '''pszichó''' bárkit megöl lelkiismeret-furdalás nélkül.''
+
''A '''pszichó''' fegyvert fogott és a tömegbe lőtt. A '''pszichó''' bárkit tönkretesz lelkiismeret-furdalás nélkül. Sokan hiszik, hogy csupán néhány kecskeszakállas pszichiáter '''pszichó''', és csak ők felelősek a világ minden elnyomásáért. Valójában '''pszichó''' minden más elnyomó személy és szervezet is: a globális zsarnokság, az ártó működésű hatalmi elit, és sok milliónyi ügynökük.''
  
  

A lap jelenlegi, 2024. február 7., 19:47-kori változata

pszichó (főnév)

Szleng: Elmebeteg személy; zavarodott gondolkodású ember, aki mások elpusztítására törekszik. Elnyomó szervezet kereteiben gonosz tetteket elkövető bűnöző.

A pszichó fegyvert fogott és a tömegbe lőtt. A pszichó bárkit tönkretesz lelkiismeret-furdalás nélkül. Sokan hiszik, hogy csupán néhány kecskeszakállas pszichiáter pszichó, és csak ők felelősek a világ minden elnyomásáért. Valójában pszichó minden más elnyomó személy és szervezet is: a globális zsarnokság, az ártó működésű hatalmi elit, és sok milliónyi ügynökük.


Eredet [pszichó < pszicho(pata)]






WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)