„Kifúj” változatai közötti eltérés szó jelentése
1. sor: | 1. sor: | ||
− | + | <div class="ige"> | |
+ | |||
== kifúj (ige) == | == kifúj (ige) == | ||
[[Image:kifúj.jpg|right|frame]] | [[Image:kifúj.jpg|right|frame]] | ||
− | '''1.''' | + | '''1.''' '''Levegőt kienged'''; légnemű anyagot, gázt egy belső helyről egy külsőbe áramoltat. |
+ | |||
+ | ''A sportoló mélyen beszívja a levegőt, aztán '''kifúj'''ja! A gyár kéménye '''kifúj'''ja a füstöt. A pöfögő mozdony '''kifúj'''ja a gőzt.'' | ||
+ | |||
+ | |||
+ | '''2.''' '''Légáramlat kitisztít'''; légnemű anyag áramlása más anyagot, szilárd tárgyakat eltávolít, külső helyre sodor. | ||
+ | |||
+ | ''Amikor bedugul az orrom, alaposan '''kifúj'''om. Az udvarról '''kifúj'''ta a szél a leveleket az utcára. A papírt '''kifúj'''ta a szél az ablakon.'' | ||
+ | |||
− | '' | + | '''3.''' '''Légáramlat kiszárít'''. Tartós szél emberi bőrt vagy más nedves anyagot szárazzá, érdessé, cserepessé tesz. |
+ | '' A szél '''kifúj'''ta a számat, azaz a szám széle száraz lett. A nyári meleg repedezettre '''kifúj'''ja a földeket.'' | ||
− | |||
− | '' | + | '''4.''' ''Szleng'': '''Lihegve megpihen'''; erős terhelés, nagy fáradság, futás után lelassít, megáll, amíg normális ütemre lelassul a légzése. |
+ | ''Álljunk meg, amíg a lovak '''kifúj'''ják magukat. A futó az edzés végén '''kifúj'''ja a fáradtságát.'' | ||
− | ''' | + | '''5.''' ''Szleng'': '''Teljesen elfogy''', felhasználják. Annyira csökken a mennyisége, hogy végül semmi sem marad belőle. |
− | '' | + | ''Na, ez a láda is '''kifúj'''t! Nemsokára '''kifúj''' a raktárból az összes anyag.'' |
− | |||
− | ''' | + | '''6.''' ''Szleng'': '''Elromlik''', működése leáll; bedöglik. |
− | ''A | + | ''A meredek emelkedőn '''kifúj'''t a motor. A számítógép egy év múlva '''kifúj'''t és javítani sem lehetett.'' |
− | |||
− | ''' | + | '''7.''' ''Népies'': '''Magából kiad''', elmond. Káromló szavakat ejtve túljut az ingerültségén. |
− | ''''' | + | ''A morgós vénember egy idő után '''kifúj'''ta a mérgét. Sokáig tartott, mire a kocsis '''kifúj'''ta az összes káromkodást.'' |
− | |||
− | ''''' | + | '''Eredet''' [''kifúj'' < [[ki|ki- (igekötő)]] + [[fúj|fúj (ige)]]] |
− | |||
− | + | <html><h3 class="nyelvtanh3"><a href="javascript: void(0)">Nyelvtani adatok</a></h3> | |
+ | <div class="nyelvtani-adatok-uzenet">Csak a Reklámmentes WikiSzótár.hu előfizetői számára használható funkció. <a target="_blank" href="https://wikiszotar.eu/bejelentkezes">Bejelentkezés >>></a></div></html><div class="nyelvtani-adatok"> | ||
== Kifejezés == | == Kifejezés == | ||
− | '''Kifújja a lelkét | + | '''Kifújja a lelkét/páráját''' – (Meghal, elpusztul). |
+ | |||
+ | '''Kifújja a mérgét/haragját''' – (Hosszas mérgelődés után megnyugszik). | ||
+ | |||
+ | |||
+ | </div> | ||
+ | |||
− | + | </div> |
A lap jelenlegi, 2018. november 22., 08:20-kori változata
kifúj (ige)
1. Levegőt kienged; légnemű anyagot, gázt egy belső helyről egy külsőbe áramoltat.
A sportoló mélyen beszívja a levegőt, aztán kifújja! A gyár kéménye kifújja a füstöt. A pöfögő mozdony kifújja a gőzt.
2. Légáramlat kitisztít; légnemű anyag áramlása más anyagot, szilárd tárgyakat eltávolít, külső helyre sodor.
Amikor bedugul az orrom, alaposan kifújom. Az udvarról kifújta a szél a leveleket az utcára. A papírt kifújta a szél az ablakon.
3. Légáramlat kiszárít. Tartós szél emberi bőrt vagy más nedves anyagot szárazzá, érdessé, cserepessé tesz.
A szél kifújta a számat, azaz a szám széle száraz lett. A nyári meleg repedezettre kifújja a földeket.
4. Szleng: Lihegve megpihen; erős terhelés, nagy fáradság, futás után lelassít, megáll, amíg normális ütemre lelassul a légzése.
Álljunk meg, amíg a lovak kifújják magukat. A futó az edzés végén kifújja a fáradtságát.
5. Szleng: Teljesen elfogy, felhasználják. Annyira csökken a mennyisége, hogy végül semmi sem marad belőle.
Na, ez a láda is kifújt! Nemsokára kifúj a raktárból az összes anyag.
6. Szleng: Elromlik, működése leáll; bedöglik.
A meredek emelkedőn kifújt a motor. A számítógép egy év múlva kifújt és javítani sem lehetett.
7. Népies: Magából kiad, elmond. Káromló szavakat ejtve túljut az ingerültségén.
A morgós vénember egy idő után kifújta a mérgét. Sokáig tartott, mire a kocsis kifújta az összes káromkodást.
Eredet [kifúj < ki- (igekötő) + fúj (ige)]