„Kielégít” változatai közötti eltérés szó jelentése
6. sor: | 6. sor: | ||
'''1.''' '''Teljesíti az elvárásokat'''; egy személy igénynek, óhajainak, követelménynek megfelel. Boldoggá, elégedetté tesz. | '''1.''' '''Teljesíti az elvárásokat'''; egy személy igénynek, óhajainak, követelménynek megfelel. Boldoggá, elégedetté tesz. | ||
− | '' | + | ''A szállodában kiváló szolgáltatásokkal '''kielégít'''ették az igényeimet: még uszoda is volt. A jó áruházban '''kielégít'''ik a vevőket. Az új ház tökéletesen '''kielégít'''i a várakozásainkat.'' |
A lap jelenlegi, 2019. február 24., 19:09-kori változata
kielégít (ige)
1. Teljesíti az elvárásokat; egy személy igénynek, óhajainak, követelménynek megfelel. Boldoggá, elégedetté tesz.
A szállodában kiváló szolgáltatásokkal kielégítették az igényeimet: még uszoda is volt. A jó áruházban kielégítik a vevőket. Az új ház tökéletesen kielégíti a várakozásainkat.
2. Eleget ad; másnak annyit biztosít, juttat, amennyi éppen elég.
A hazaérkező gyerek olyan éhes volt, hogy alig tudtam kielégíteni az étvágyát. Az egész családot kielégíti a kis konyhakert.
3. Mást kifizet; fáradságért, szolgálatért, munkáért kiadja a másikat megillető járandóságot.
A jó adós mindig időben kielégíti a hitelezőket. Hétvégén a gazda kielégíti a napszámosait.
4. Átvitt értelemben: Vágyat kiél; szándékot teljesít. Helytelen, ártó indulatot, szenvedélyt megvalósít.
A gyerekek a múzeumban kielégítették a kíváncsiságukat. A gonosztevő kielégíti a bosszúját.
5. Szleng: Nemi élvezethez juttat; teljes örömérzést okoz a partnerének.
Egy férjtől elvárás, hogy kielégítse a feleségét. A menyasszonyt kielégítette a nászéjszaka.
Eredet [kielégít < ki- (igekötő) + elég + -ít (igeképző)]