„Nyelvész” változatai közötti eltérés szó jelentése
| 46. sor: | 46. sor: | ||
| − | A nyelvész a nyelv szerkezetének megértése céljából kategóriákba csoportosítja a hasonlóképpen használt szavakat, majd megfigyeli a szabályszerűségeket, amelyek jelzik, hogy hogyan használhatók az egyes szócsoportok. Csak a gyakorlati használat szab határt annak, hogy milyen csoportokat állít fel, és hogyan foglalja rendszerbe a hasonlóságokat és különbségeket. A nyelvész bármilyen | + | A nyelvész a nyelv szerkezetének megértése céljából kategóriákba csoportosítja a hasonlóképpen használt szavakat, majd megfigyeli a szabályszerűségeket, amelyek jelzik, hogy hogyan használhatók az egyes szócsoportok. Csak a gyakorlati használat szab határt annak, hogy milyen csoportokat állít fel, és hogyan foglalja rendszerbe a hasonlóságokat és különbségeket. A nyelvész bármilyen észszerű módon osztályozhatja a nyelvet, ám sohasem mondhatja, hogy bizonyos beszélt formák elfogadhatatlanok, mert nem illenek bele az általa elgondolt rendszerbe. |
</div> | </div> | ||
A lap jelenlegi, 2019. február 20., 11:14-kori változata
nyelvész (főnév)
A nyelvész a nyelv megértését segítő személy, aki a megértés elősegítése céljából leírt szótárban teljesen és pontosan érthetővé teszi (meghatározza) a szavakkal kifejezett fogalmakat; pontos, teljes és könnyen érthető, alkalmazható formában csoportosítja és oktatja a szavak használatának módjait (a nyelvtani megállapodásokat); emellett elősegíti, hogy a gondolatok kifejezésére egységes jelképrendszert (nyelvet) használjunk, amely betartja a józan ész követelményeit.
A nyelvész nem elfogadtatja a szabályokat, hanem megérteti őket. Ezt a szótárt a legkiválóbb nyelvészek írják.
Eredet [nyelvész < nyelv + -ész (főnévképző)]
Lásd még: nyelvtan
További részletezés
A nyelvész feladata
A nyelv létének és használatának célja az, hogy személyek gondolatokat cseréljenek ennek használatával.
Ha összezavarják a nyelvet, akkor nem lehet egyetértés - oda a megértés. Ha nincs megértés, akkor oda a józan ész. Ezért fontos, hogy a nyelv érthető maradjon.
Mások gondolatainak megértése nem mindig könnyű feladat. Ha valaki pontatlanul, vagy csak részben ismeri azokat a szavakat és összefüggéseket, amelyek segítségével a gondolatainkat kifejezzük, akkor érthetetlenül beszél és nem ért meg másokat.
Néhány korábbi nyelvész csak a leírt vagy kimondott szimbólumok (szavak, hangok) elemzésével foglalkozott, nem a gondolatok megértését tűzte ki célul. A gondolatok helyett az ezeket jelképező szimbólumokat vizsgálta, és ez bizony félreértésekhez vezet. Az ilyen hozzáállás nem segíti eléggé a megértést.
Mások gondolatainak megértését az teszi lehetővé, ha mindenki világosan érti a szavakat, valamint a szavak használatára vonatkozó megállapodásokat. Ezen kívül fontos, hogy mindenki ugyanazokat a szavakat, megállapodásokat és formákat használja a gondolatközlésre. A nyelvész feladata a nyelv révén közölt gondolatok megértésének segítése.
A nyelvész feladata az, hogy:
1. teljesen és pontosan érthetővé tegye (meghatározza) a szóval kifejezett fogalmakat,
2. pontos, teljes és könnyen alkalmazható formában csoportosítsa és oktassa a szavak használatának módjait (a nyelvtani megállapodásokat), emellett
3. segítse azt, hogy a gondolatok kifejezésére mindenki egységes jelképrendszert használjon (helyesírás).
A szótárak célja a fogalmak (a szavak jelentéseinek) tisztázása.
A nyelvtan tudományának feladata az, hogy érthetővé tegye a szavak szerepét a beszédben vagy írásban, valamint könnyen alkalmazható és általános érvényű eszközöket adjon a szavak felismeréséhez, használatához.
E két eszköz elterjedt és eredményes alkalmazása és ismerete teszi lehetővé a magasabb szintű megértést és egységes nyelvhasználatot.
A nyelvész a nyelv szerkezetének megértése céljából kategóriákba csoportosítja a hasonlóképpen használt szavakat, majd megfigyeli a szabályszerűségeket, amelyek jelzik, hogy hogyan használhatók az egyes szócsoportok. Csak a gyakorlati használat szab határt annak, hogy milyen csoportokat állít fel, és hogyan foglalja rendszerbe a hasonlóságokat és különbségeket. A nyelvész bármilyen észszerű módon osztályozhatja a nyelvet, ám sohasem mondhatja, hogy bizonyos beszélt formák elfogadhatatlanok, mert nem illenek bele az általa elgondolt rendszerbe.
