„Megpecsétel” változatai közötti eltérés szó jelentése
1. sor: | 1. sor: | ||
+ | <div class="ige"> | ||
+ | |||
== megpecsétel (ige) == | == megpecsétel (ige) == | ||
− | [[Image: | + | [[Image:right0.jpg|right|frame]] |
− | '''1.''' | + | '''1.''' '''Hivatalos jelet nyom rá'''; nem utánozható bélyegzővel egy irat érvényességét bizonyítja. |
+ | |||
+ | ''Az ügyvéd aláírta és '''megpecsétel'''te a szerződést. A rendőrségen '''megpecsétel'''ik az engedélyt. '' | ||
+ | |||
+ | |||
+ | '''2.''' '''Hivatalosan lezár'''; a bekulcsolás mellett még bélyegzős ólom- vagy gyurmakorongba szorított zsineggel, huzallal is rögzít a kinyitás elleni biztosítás céljából, hogy illetéktelenek ne menjenek be, ne nyúljanak hozzá, illetve ha az ólomzárat felnyitották, az könnyen észrevehető legyen. | ||
+ | |||
+ | ''A rendőrség '''megpecsétel'''i a lakást, ahol a nyomozás folyt. A tiltott árukat nagy zsákokban lezárják és '''megpecsétel'''ik.'' | ||
+ | |||
+ | |||
+ | '''3.''' ''Szleng'': '''Felületrészt bekoszol'''; ruhán, tárgyon egy szennyfoltot ejt. | ||
+ | |||
+ | ''A gyerek máris '''megpecsétel'''te az új nadrágját. A nő hamarabb hazament a bálról, mert étellel '''megpecsétel'''te a ruháját.'' | ||
+ | |||
+ | |||
+ | '''4.''' ''Átvitt értelemben'': '''Véglegessé tesz'''; kapcsolatot, állapotot, együttműködést ünnepélyesen vagy hivatalosan megerősít. | ||
+ | ''A fiatalok a szerelmüket '''megpecsétel'''ték a házassággal. A vezetők kézfogással '''megpecsétel'''ték a megállapodásukat.'' | ||
− | |||
+ | '''5.''' ''Átvitt értelemben'': '''Véglegesen megváltoztat'''; kedvezőtlen irányban helyrehozhatatlanul eldönt. | ||
− | ''' | + | ''Az erkölcstelenség '''megpecsétel'''te a politikus pályáját. A baleset végképp '''megpecsétel'''te a sorsomat.'' |
− | '' | + | |
+ | '''6.''' ''Vallási'': '''Jellel mutat'''; tényt, igazságot bizonyos tettel, dologgal bizonyít, megerősít. | ||
+ | |||
+ | ''Krisztus az ő vérével '''megpecsétel'''te tanításainak igazságát. A tudós a halálával '''megpecsétel'''te a tanait, mert inkább a halálbüntetést választotta, mint hogy megtagadja, amit állított. '' | ||
'''Eredet''' [''megpecsétel'' < [[meg|meg- (igekötő)]] + [[pecsét]] + [[l|-el (igeképző)]]] | '''Eredet''' [''megpecsétel'' < [[meg|meg- (igekötő)]] + [[pecsét]] + [[l|-el (igeképző)]]] | ||
+ | |||
+ | |||
+ | </div> |
A lap jelenlegi, 2019. november 12., 11:47-kori változata
megpecsétel (ige)
1. Hivatalos jelet nyom rá; nem utánozható bélyegzővel egy irat érvényességét bizonyítja.
Az ügyvéd aláírta és megpecsételte a szerződést. A rendőrségen megpecsételik az engedélyt.
2. Hivatalosan lezár; a bekulcsolás mellett még bélyegzős ólom- vagy gyurmakorongba szorított zsineggel, huzallal is rögzít a kinyitás elleni biztosítás céljából, hogy illetéktelenek ne menjenek be, ne nyúljanak hozzá, illetve ha az ólomzárat felnyitották, az könnyen észrevehető legyen.
A rendőrség megpecsételi a lakást, ahol a nyomozás folyt. A tiltott árukat nagy zsákokban lezárják és megpecsételik.
3. Szleng: Felületrészt bekoszol; ruhán, tárgyon egy szennyfoltot ejt.
A gyerek máris megpecsételte az új nadrágját. A nő hamarabb hazament a bálról, mert étellel megpecsételte a ruháját.
4. Átvitt értelemben: Véglegessé tesz; kapcsolatot, állapotot, együttműködést ünnepélyesen vagy hivatalosan megerősít.
A fiatalok a szerelmüket megpecsételték a házassággal. A vezetők kézfogással megpecsételték a megállapodásukat.
5. Átvitt értelemben: Véglegesen megváltoztat; kedvezőtlen irányban helyrehozhatatlanul eldönt.
Az erkölcstelenség megpecsételte a politikus pályáját. A baleset végképp megpecsételte a sorsomat.
6. Vallási: Jellel mutat; tényt, igazságot bizonyos tettel, dologgal bizonyít, megerősít.
Krisztus az ő vérével megpecsételte tanításainak igazságát. A tudós a halálával megpecsételte a tanait, mert inkább a halálbüntetést választotta, mint hogy megtagadja, amit állított.
Eredet: A szó eredete elérhető az előfizetéses rendszerben.