„Mar” változatai közötti eltérés szó jelentése
33. sor: | 33. sor: | ||
− | '''5.''' '''Szúró | + | '''5.''' '''Szúró fájdalmat okoz''' egy hegyes tárgy. |
''Tüske '''mar'''ja a bozótba merészkedő embert. A lándzsa hegye '''mar'''ja az ellenséget.'' | ''Tüske '''mar'''ja a bozótba merészkedő embert. A lándzsa hegye '''mar'''ja az ellenséget.'' |
A lap jelenlegi, 2019. november 21., 14:18-kori változata
mar (ige I.)
Fogával tép főként egy ragadozó állat a zsákmányának húsába harapva; húst fogával megragad és cibál; (dühösen) harap, és ezzel sebet okoz.
Az oroszlán az antilop combjába mar. A dühös kutya az idegen lábába mar. A macska az egérbe mar. A kígyó a zsákmányába mar.
Eredet [mar < ómagyar: mar < ősmagyar: mar, marul (mar) < dravida: marumu (széttép < vicsorog) < nara-nara (morog, vicsorog – hangutánzó)]
Lásd még: marul
További részletezés
1. Többször egymás után harap, általában kisebb erővel.
A kutya dühösen marja a láncot. Az ideges vizsgázó az ajkát marja.
2. Dühösen beleharap; fogát erőteljesen belemélyeszti.
Az oroszlán az antilop lapockájába mar. A kutya az idegen lábába mar.
3. Méregfogával megsebesít; egy kígyó sebet ejt harapásával.
A kígyó a zsákmányába mar. A mérges kígyó az ember lábába marna, de csak a vastag csizmát éri a foga.
4. Erősen csíp némely rovar; éles fájdalmat okoz fullánkkal, csáppal, szívókával.
A tó mellett főként este marnak a szúnyogok. A dühös darazsak marják a közelükbe került embert.
5. Szúró fájdalmat okoz egy hegyes tárgy.
Tüske marja a bozótba merészkedő embert. A lándzsa hegye marja az ellenséget.
6. Erős vegyi elváltozást okoz; folyamatosan kikezd egy felületet, tárgyat, testrészt a roncsoló vegyi hatást előidéző anyag, folyadék.
A sav marja a fém felületét. Régen a mosásra használt lúg marta a ruhát és a mosónő kezét is.
7. Átvitt értelemben: Égető, szúró fájdalmat okoz; kellemetlen érzést idéz elő, amely éles, szúró, metsző.
A ház folyosóján füst marja a lakók szemét. A hideg marja a gyerek fülét.
8. Átvitt értelemben: Ártani, bántani igyekszik; huzamosabb időn át vagy ismételten rágalmazással, szidással, akadékoskodással gondot okoz egy másik személynek, ügynek.
A féltékeny férj marja a csinos feleségét. Az elégedetlenkedő alkalmazott pletykával marja a főnökét a háta mögött.
9. Átvitt értelemben: Elüldöz egy helyről egy másik helyre állandó piszkálódással, szidalmakkal.
A visszahúzódó gyereket a társai marják maguk közül. Mivel az anyós a menyét marja amikor az nála van, ezért a nő megmondta a férjének, hogy nem utazik többet hozzá.
10. Műszaki: Forgácsolva megmunkál egy munkadarabot egy forgácsoló szerszámgép késsel vagy fogas tárcsával.
A gépen dolgozó munkás fogaskereket mar. A gép lapos felületet mar a tengely végére.
Nyelvtani adatok
Kifejezések
A nyelve mar – (nagyon gúnyos megjegyzéseket tesz, vagy gyakran rágalmaz, támad másokat).
Egy anyagba marja magát – (erős vegyi hatású anyag elváltozást okozva behatol egy szilárd anyagba).
Marja a lelkét/szívét – (a.) nagy lelki szenvedést okoz egy bántó érzelem; b.) folyton, nagyon nyugtalanít, emészt egy személyt).
Marja magát – (erőlködve, küszködve törekszik egy cél elérésére).
mar (ige II.)
Magának megkaparint egy tárgyat, dolgot, élőlényt.
Az özvegy magának marja az egész vagyont, az elhunyt testvérének semmi sem jut. A sas lecsap a magasból, és karmaival egy nyulat mar.
Eredet [mar < ómagyar: mar (elragad) < ősmagyar: mar (megfog, elmar) < dravida: vári (elmar, fog)]
Lásd még: markol
Nyelvtani adatok
Közmondás
Aki bírja/kapja, marja – (azé lesz, aki ügyesebb, gyorsabb).
mar, marja, marjai (főnév)
A lapockák felett kidomborodó rész a gerinces emlősállatok hátán a nyak és a gerinc találkozásánál.
A lovas a ló marjára dől ugratás közben. Az oroszlán az antilop marja felé kap a mancsával. A mar felett az állat nyaka és feje, alatta a törzse és lába van.
Eredet [mar < ómagyar: mar, marj (mar) < ősmagyar: mor, morj (mar) < dravida: múri (púp)]
Lásd még: orja, tarja
Lezárva 7K: 2012. december 8., 12:07