„Hazudik” változatai közötti eltérés szó jelentése
| 6. sor: | 6. sor: | ||
'''1.''' '''Szándékosan valótlant mond''', közöl; tudatosan az igazságtól, valóságtól eltérőt állít; megtéveszt, hogy ne érjék káros következmények. | '''1.''' '''Szándékosan valótlant mond''', közöl; tudatosan az igazságtól, valóságtól eltérőt állít; megtéveszt, hogy ne érjék káros következmények. | ||
| − | ''A gyerek félelmében '''hazudik''' az anyjának. A hibázó alkalmazott a szemébe '''hazudik''' a főnökének.'' | + | ''A gyerek félelmében '''hazudik''' az anyjának. A hibázó alkalmazott a szemébe '''hazudik''' a főnökének. Amikor a szavak '''hazudnak''', a tettek igazat mondanak.'' |
A lap jelenlegi, 2020. április 13., 03:33-kori változata
hazudik (ige)
1. Szándékosan valótlant mond, közöl; tudatosan az igazságtól, valóságtól eltérőt állít; megtéveszt, hogy ne érjék káros következmények.
A gyerek félelmében hazudik az anyjának. A hibázó alkalmazott a szemébe hazudik a főnökének. Amikor a szavak hazudnak, a tettek igazat mondanak.
2. Átvitt értelemben: Színlel, tettet; megtévesztő szándékkal egyfajta hozzáállás, állásfoglalás, cselekvés, érzelem, hangulat látszatát kelti, hogy ne derüljön ki a valódi szándéka.
Sok sértődés lehet abból, ha barátságot hazudik valaki. Aki szerelmet hazudik a másiknak, az nagyon megjárja az életben.
3. Átvitt értelemben: Valóságosnak mutat; csak látszatként jelentkező dolgot valóságnak, tárgyilag létezőnek mutat.
Aranyat hazudik az aratás előtti búzatábla. A sivatagi forróság közeli oázist hazudik a karavánnak.
4. Régies: Lőfegyver nem sül el, megtöltött, kibiztosított fegyver nem reagál az elsütő billentyű meghúzására.
A vadásznak hazudott a puskája, így a szarvas megmenekült. Nagyon mérges lett attól, hogy hazudik a fegyvere.
Eredet [hazudik < hazu(g) + -dik (igeképző)]
