Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

„Más” változatai közötti eltérés szó jelentése

(más (névmás, főnév))
(más (névmás, főnév))
 
11. sor: 11. sor:
 
'''2.''' '''Azzal nem azonos dolog'''; a szóban forgó vagy beleértett dologtól eltérő dolog.  
 
'''2.''' '''Azzal nem azonos dolog'''; a szóban forgó vagy beleértett dologtól eltérő dolog.  
  
''Ha '''más'''t szeretnél enni, beszélj a szakáccsal. Még '''más''' is kell a teljes megoldáshoz. A dühöngő embert más irányítja, nem a saját józan esze.''  
+
''Ha '''más'''t szeretnél enni, beszélj a szakáccsal. Még '''más''' is kell a teljes megoldáshoz. A dühöngő embert '''más''' irányítja, nem a saját józan esze.''  
  
  

A lap jelenlegi, 2018. október 20., 04:14-kori változata

más (névmás, főnév)

Más.jpg

1. Azzal nem azonos személy; a szóban forgó vagy beleértett személytől eltérő személy.

Ha mást is meg szeretnél hívni, beszélj a barátaiddal. Valaki más kéne a vezetésbe.


2. Azzal nem azonos dolog; a szóban forgó vagy beleértett dologtól eltérő dolog.

Ha mást szeretnél enni, beszélj a szakáccsal. Még más is kell a teljes megoldáshoz. A dühöngő embert más irányítja, nem a saját józan esze.


3. Különböző jellemzőjű személy, dolog; eltérő minőségű személy, dolog.

Más lett belőle, mint amit akartunk. Más a jó és más a rossz.


4. Jobb, különb személy, dolog, mint a szóban forgó vagy beleértett dolog, személy.

Nagyon más itt a levegő. Na, ez már más!


5. Idegen ember; nem a rokonsághoz, szűkebb társasághoz tartozó személy.

Nem lenne jó mással együtt lakni. Menj máshoz, ha itthon nem tetszik.


Eredet [más < ómagyar: más < ősmagyar: más < dravida: mattu (más)]

Figyelem! A szó összes jelentésének leírását, ami még 288 szót tartalmaz, az előfizetéses WikiSzótár.hu-ban érheted el.

 WikiSzótár.hu előfizetés





WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)