Hiába

hiába (határozószó)

1. A célt el nem érve, eredmény nélkül, hasztalan.

A férfi hiába dolgozott, nem kapta meg a beígért pénzt. A fiú hiába próbálta meg kibékíteni a lányt, nem sikerült neki.

2. Reménytelenül; a siker, az eredmény, a haszon elérésének lehetősége nélkül.

A tanár tudta, hogy hiába próbálja megtanítani a lusta diákot, az úgysem fog tanulni. A lány hiába kéri az apját, az úgyse engedi el a buliba.

3. Ok nélkül, észszerű alap, indok nélkül, szükségtelenül.

A kutya nem ugat hiába, csakugyan idegen jön. Az igazgató hiába kiabál a beosztottjával, mert az nem hibázott.

4. Annak ellenére, hogy...; látszólagos ellentmondás kifejezése.

Hiába van nyár, a beteg mégis fázik. Hiába van pénze a bankban, most mégsem tud fizetni, mert nem fér a pénzéhez hozzá.

5. Népies: Ingyen, fizetség nélkül.

Nem adhatom az árumat hiába. Miért segítesz a szomszédnak hiába, soha nem adott az viszonzásul semmit.

Eredet [hiába < ómagyar: hiába < ősmagyar: heába, hiján (hiába, hiányban; „héjában”) < hiány]
Lásd még: héj

Nyelvtani adatok

Csak a Reklámmentes WikiSzótár.hu előfizetői számára használható funkció. Bejelentkezés >>>

Kifejezés

Minden hiába – (nincs értelme a további próbálkozásnak, kísérletezésnek).

Közmondás

Hiába fürdik a csóka, nem lesz hattyú belőle – (a bűnöző, tisztességtelen ember az is marad, hiába próbálja kimagyarázni magát).

hiába (indulatszó)

1. Nem csodáljuk; nem tehetünk róla, de így áll a dolog, ez a tény.

Hiába, aki fösvény, az kétszer költ. Hiába, aki lusta, nem jut előre az életben.

2. El kell ismerni; nem tagadhatjuk a tényt.

Hideg van, hiába, itt a tél. Szerelmes lett a lányunk, hiába, felnőtt már.

Nyelvtani adatok

Csak a Reklámmentes WikiSzótár.hu előfizetői számára használható funkció. Bejelentkezés >>>

Kifejezés

Csak hiába! – (a.) bármit mondanak is, akárki akármit mond is, mégis így van; b.) akár tetszik, akár nem, nincs más választás).

Lezárva 7K: 2011. december 15., 18:19