Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

„Korrigál” változatai közötti eltérés szó jelentése

(korrigál (ige))
 
 
(Egy közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
+
<div class="ige">
 +
 
 
== korrigál (ige) ==
 
== korrigál (ige) ==
  
 
[[Image:Correctrly.jpg|right|frame]]
 
[[Image:Correctrly.jpg|right|frame]]
'''1.''' megváltoztatja a hibásat, hogy hibátlan legyen; kijavít.
+
'''1.''' ''Szleng'': '''Hibásat kijavít'''; kissé megváltoztatva eléri, hogy hibátlan legyen
 +
 
 +
'''''Korrigál'''nunk kell a programot, mert hibás számításokat végez. A tanár '''korrigál'''ta a tanuló dolgozatában a hibás megfogalmazást.''
  
'''''Korrigál'''nunk kell a programot, mert hibás számításokat végez.''
 
  
 +
'''2.''' ''Nyomda'': '''Nyomtatást előkészít'''; összeállított ólombetűket ellenőrizve a hibákat javítja.
  
'''2.''' ''Nyomda'': ólomban javít.
+
''A próbanyomat alapján maga a szerző '''korrigál'''. Amikor '''korrigál''', nem szabad zavarni.''
  
  
 
'''Eredet''' [''korrigál'' < [[latin]]: ''corrigo'' (javít, egyenesít, egyenesbe hoz) < ''rego'' (irányít, vezet)]
 
'''Eredet''' [''korrigál'' < [[latin]]: ''corrigo'' (javít, egyenesít, egyenesbe hoz) < ''rego'' (irányít, vezet)]
 +
 +
 +
</div>

A lap jelenlegi, 2019. február 12., 09:29-kori változata

korrigál (ige)

Correctrly.jpg

1. Szleng: Hibásat kijavít; kissé megváltoztatva eléri, hogy hibátlan legyen

Korrigálnunk kell a programot, mert hibás számításokat végez. A tanár korrigálta a tanuló dolgozatában a hibás megfogalmazást.


2. Nyomda: Nyomtatást előkészít; összeállított ólombetűket ellenőrizve a hibákat javítja.

A próbanyomat alapján maga a szerző korrigál. Amikor korrigál, nem szabad zavarni.


Eredet [korrigál < latin: corrigo (javít, egyenesít, egyenesbe hoz) < rego (irányít, vezet)]






WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)