„Olvas” változatai közötti eltérés szó jelentése
| 3. sor: | 3. sor: | ||
== olvas (ige) == | == olvas (ige) == | ||
| − | + | '''Írást megért'''. Leírt mondatok betűit sorról-sorra nézve végighalad egy szövegen, és a szavakat hangosan kimondva (vagy kimondás nélkül) felfogja a lejegyzett tudnivalókat, gondolatokat. | |
| − | ''' | ||
| − | ''A tanuló a tankönyvet '''olvas'''sa. A fennhangon olvasás | + | ''A tanuló a tankönyvet '''olvas'''sa. A fennhangon olvasás arra tanít, hogy pontosan '''olvas'''sunk. A címzett a levelet '''olvas'''sa. A testvérek ketten '''olvas'''nak egy nagy könyvet.'' |
| 59. sor: | 58. sor: | ||
</div> | </div> | ||
| − | Lezárva 7K: 2011. április 25., 10:29 | + | Lezárva 7K: 2011. április 25., 10:29 |
A lap jelenlegi, 2024. november 1., 18:34-kori változata
olvas (ige)
Írást megért. Leírt mondatok betűit sorról-sorra nézve végighalad egy szövegen, és a szavakat hangosan kimondva (vagy kimondás nélkül) felfogja a lejegyzett tudnivalókat, gondolatokat.
A tanuló a tankönyvet olvassa. A fennhangon olvasás arra tanít, hogy pontosan olvassunk. A címzett a levelet olvassa. A testvérek ketten olvasnak egy nagy könyvet.
Eredet [olvas < ómagyar: olvas < ősmagyar: olvas, oluad (hangosan kimond, „szóul ad”) < dravida: oli (hangoztat, kimond) < ol (hang)]
Lásd még: szól
További részletezés
1. Írott szöveget megért, és abból ismeretet szerez. A közlő szándékának megfelelő kommunikált gondolatot teljesen felfogja és magáévá teszi. Írott, nyomtatott szöveget tekintetével sorról sorra, szócsoportról szócsoportra haladva néz, és így a betűk és az írásjelek ismeretében, azok egymásutánjából, valamint a szavak, jelek és a szótövekhez kapcsolódó szótagok, végződések fogalmi szintű tudásából a leírt szöveget megérti.
A tanuló magában olvassa a szöveget, és így tanulja meg a tankönyvből a leckét. A szakács egy új étel receptjét olvasta a szakácskönyvből, és azonnal nekilát az elkészítésének. Aki gyerekként már sokat olvas, és érti is azt, annak nagy lesz a szókincse, és képes lesz a szépirodalmat élvezni.
2. Betűket sorban felismer. Írott, nyomtatott szöveget tekintetével sorról sorra, szócsoportról szócsoportra haladva néz, és így a betűk és az írásjelek ismeretében azokat magában vagy hangosan szavak egymásutánjaként ejti ki, illetve elméjében szavakká állítja össze, és érti ezeket.
A tanuló hangosan olvas az iskolában, de döccen a hangja az egyik szó közben. Mivel többször rászólt a tanár, ezért nem szereti, ha felszólítják, hogy olvasson hangosan valamit. Felnőtt korára aztán már egyáltalán nem olvas szórakozásból könyvet.
3. Kiejtést, értelmet fűz, szöveghez, írásképhez, jelhez adott módon.
Az angolul tanuló diák a szót rosszul olvasta hangosan. A franciák az „eu”-t „ő”-nek olvassák.
4. Átvitt értelemben: Jelentést tulajdonít. Bizonyos jelekből, írott vagy elhangzott szövegből következtetve felismeri, amit nem írtak le vagy mondtak ki nyíltan, illetve amit nem fejeztek ki szándékosan.
Az új világvége hívői a maja naptárban azt olvassák, hogy hamarosan itt a vég. A politikai elemző a miniszterelnök szavaiban azt olvasta, hogy a kormány még további intézkedéseket fog hozni az üggyel kapcsolatban.
5. Népies, régies: Darabokat számlál. Megszámlálható tárgyakat, dolgokat egyenként számba véve mennyiségileg összesít.
A piacon az asszony az átadott pénzt olvasta. – A gyerek már százig olvas – büszkélkedett az anya a szomszédnak, hogy mennyire tud már számolni a hétéves kisfia.
Nyelvtani adatok
Kifejezések
Olvasva is elmegy közte – (akkor sem lehetne felfedezni köztük a különbséget, ha egyenként számba vennék őket).
Rájuk olvas – (a.) kuruzsló szavakkal, babonás eljárással gyógyítja őket; b.) a vád támogatására a törvény szövegét felolvasva rájuk alkalmazza; c.) elkövetett bűnt, hibát szemükre hány).
Sorok között olvas / a jövőben olvas – (a.) Elhallgatott fontos adatok ellenére nagy éleslátással következtet az elkövetkezendő eseményekre; b.) megsejti az elkövetkezendő eseményeket).
Szájról olvas – (másik személy szája mozgásából kikövetkezteti azt, amit az illető mond).
Lezárva 7K: 2011. április 25., 10:29
