Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

„Ecet” változatai közötti eltérés szó jelentése

 
 
(Egy közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
4. sor: 4. sor:
  
 
[[Image:ecet.jpg|right|frame]]
 
[[Image:ecet.jpg|right|frame]]
'''1.''' '''Savanyú ételízesítő'''. Szesztartalmú anyagból erjesztett nagyon savanyú folyadék, amelyet ételek ízesítésére és tartósítására használnak.
+
'''1.''' '''Savanyú ételízesítő'''. Szesztartalmú anyagból erjesztett nagyon savanyú folyadék, amelyet ételek ízesítésére és tartósítására használnak.  
  
''A szakácsnő túl sok '''ecet'''et tett a bablevesbe. A salátalébe egy kis '''ecet'''et öntött.''
+
''A szakácsnő túl sok '''ecet'''et tett a bablevesbe. A salátalébe egy kis '''ecet'''et öntött. Az '''ecet''' hígítva is kitűnő fertőtlenítőszer és takarítószer különösen baktériumok, penész, rossz szag ellen.''
  
  
32. sor: 32. sor:
  
 
</div>
 
</div>
Lezárva 7K: 2015. október 6., 16:59  
+
Lezárva 7K: 2015. október 6., 16:59

A lap jelenlegi, 2020. március 19., 04:12-kori változata

ecet (főnév)

Ecet.jpg

1. Savanyú ételízesítő. Szesztartalmú anyagból erjesztett nagyon savanyú folyadék, amelyet ételek ízesítésére és tartósítására használnak.

A szakácsnő túl sok ecetet tett a bablevesbe. A salátalébe egy kis ecetet öntött. Az ecet hígítva is kitűnő fertőtlenítőszer és takarítószer különösen baktériumok, penész, rossz szag ellen.


2. Átvitt értelemben: Savanyú ital, nagyon savanyú bor.

Én ezt az ecetet meg nem iszom! A házi bor sajnos tiszta ecet lett.


Eredet [ecet < ómagyar: ecet < latin: acetum (ecet, savanyú bor) < acidum (sav) < görög: oszusz (csípős, éles) < szanszkrit: ácus (éles)]

Figyelem! A szó összes jelentésének leírását, ami még 43 szót tartalmaz, az előfizetéses WikiSzótár.hu-ban érheted el.

 WikiSzótár.hu előfizetés





WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)