„Paraszt” változatai közötti eltérés szó jelentése
a (Szöveg cseréje – „<html> </div> </html>” → „</div>”) |
|||
| (Egy közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
[[Image:paraszt.jpg|right|frame]] | [[Image:paraszt.jpg|right|frame]] | ||
| − | '''Földművelő személy''', aki mezőgazdasági munkát végez | + | '''Földművelő személy''', aki vidéken él egyszerű életet, és mezőgazdasági munkát végez, azaz termőföldeken növénytermesztésből, illetve állattartásból tartja el magát, ami hozzájárul a városok élelmiszer-ellátásához. |
| − | ''A | + | ''A '''paraszt''' reggelente korán kel, hogy ellássa az állatokat. Sok '''paraszt'''nak saját földje van.'' |
A lap jelenlegi, 2024. november 8., 10:10-kori változata
paraszt (főnév)
Földművelő személy, aki vidéken él egyszerű életet, és mezőgazdasági munkát végez, azaz termőföldeken növénytermesztésből, illetve állattartásból tartja el magát, ami hozzájárul a városok élelmiszer-ellátásához.
A paraszt reggelente korán kel, hogy ellássa az állatokat. Sok parasztnak saját földje van.
Eredet [paraszt < ómagyar: paraszt < szanszkrit: parastrí (parasztasszony) < purusza (ember, szolga)]
Megjegyzés: a szót módosította az azonos eredetű szláv: prosztoj (közember < egyszerű) is.
További részletezés
1. A földműveléssel foglalkozók összessége; a mezőgazdaságban dolgozók együtt.
A vidék fejlődése a paraszton múlik. A mai kor parasztja saját földjét műveli a saját gépeivel.
2. Történelmi: Telkes fölművelő ember a feudalizmus idején, aki a földesúrtól kapott földön gazdálkodott, és neki ezért cserébe különféle kötelezettségekkel tartozott (adófizetés, robot); jobbágy.
A paraszt a középkor végén földesurának termény- és pénzadóval, valamint munkabeli szolgáltatásokkal tartozott. A paraszt a földesúr tulajdonában levő földet is művelte. A paraszt tizeddel adózott az egyháznak is.
3. Átvitt értelemben: Faragatlan ember, akinek durva, sértő modora, beszéde van.
Az udvariatlan férfit mások parasztnak tartják. A paraszt csúnyán káromkodik.
4. Átvitt értelemben: Egy figura a sakkjátékban, amely csak előre léphet egyet (a kezdő lépéskor kettőt), és jobbra és balra az átlós irányban szomszédos kockára üt; gyalog.
A játékos a paraszttal üti le a bástyát. A játszma során előfordul az is, amikor a paraszttal ad sakkot a játékos.
5. Átvitt értelemben, népies: Polgári személy a katonák szóhasználatában.
A parasztok nem ismerik a fegyelmet. A tiszt lenézte a parasztot.
6. Átvitt értelemben, tájszó: Megműveletlen termőföld; parlag.
A parasztot nem szánják be. A paraszton nő a gaz.
7. Átvitt értelemben, tájszó: Dísztelen rész, főleg ruhán; kivarratlan, sima rész.
Az asszony kötényének széle csak paraszt, semmi minta vagy dísz. Az egyszerű kendőt a parasztjánál kell megkötni.
8. Argó, régies: Közbiztonságra felügyelő hatósági személy, rendőr.
Az utcán kettesével járőröznek a parasztok. A paraszt egy gyanús embert igazoltat.
Nyelvtani adatok
Kifejezések
Emeletes paraszt – (Argó, régies: lovas rendőr).
Nagy paraszt – (nagyon durva, modortalan ember).
Nincstelen/földnélküli paraszt – (olyan földműveléssel foglalkozó személy, akinek magának nincs földje, és ezért a más földjét művelte).
