Karácsonyi vásár

Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

„Feszeleg” változatai közötti eltérés szó jelentése

(Új oldal, tartalma: „<div class="ige"> == feszeleg (ige) == right|frame '''1.''' ''Régies'': '''Fészkelődik'''; nyugtalanul izeg-mozog, nem képes testének mozga…”)
 
 
(Egy közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
14. sor: 14. sor:
  
  
'''Eredet''' [''feszeleg'' < [[feszül|feszül]] + [[ong|-eg (igeképző)]]]
+
'''3.''' ''Népies'': '''Büszkén jár'''; férfiasan mozog, táncol. Testét feszesen tartva, kihúzott tartással mozog.
 +
 
 +
''Nézd csak, hogyan '''feszeleg''' az a legény! A fiatalember büszkén '''feszeleg''' az új öltönyében.''
 +
 
 +
 
 +
'''Eredet''' [''feszeleg'' < [[feszül|feszül]] + [[g|-eg (igeképző)]]]
  
  
 
</div>
 
</div>

A lap jelenlegi, 2019. május 16., 11:32-kori változata

feszeleg (ige)

Feszeng.jpg

1. Régies: Fészkelődik; nyugtalanul izeg-mozog, nem képes testének mozgatása nélkül mozdulatlanul, nyugodtan ülni, állni.

Amíg a fogfájós asszony sorra nem kerül, csak feszeleg az széken. Az osztály tanulóinak többsége a tanóra felénél már a padban feszeleg. Ha a mozinéző feszeleg a székében, akkor a film már nem érdekli őt.


2. Régies: Idegenül érzi magát, kellemetlenül feszélyezi a szokatlan helyzet, körülmény.

Az irodába behívott tanuló az igazgató előtt feszeleg. A szótlan fiú a lányok társaságában feszeleg.


3. Népies: Büszkén jár; férfiasan mozog, táncol. Testét feszesen tartva, kihúzott tartással mozog.

Nézd csak, hogyan feszeleg az a legény! A fiatalember büszkén feszeleg az új öltönyében.


Eredet: A szó eredete elérhető az előfizetéses rendszerben.



Figyelem! A szó összes jelentésének leírását, ami még -2 szót tartalmaz, az előfizetéses WikiSzótár.hu-ban érheted el.

 WikiSzótár.hu előfizetés





WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)