„Kimozdít” változatai közötti eltérés szó jelentése
| (Egy közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
| − | '''2.''' '''Kimenésre rávesz'''. Egy személyt, állatot rábír, rákényszerít, hogy elhagyjon egy helyet, | + | '''2.''' '''Kimenésre rávesz'''. Egy személyt, állatot rábír, rákényszerít, hogy elhagyjon egy helyet, egy időre távozzon otthonról. |
''A disznót ketten sem tudták '''kimozdít'''ani az ólból. A vénasszonyt alig lehet '''kimozdít'''ani a szobából.'' | ''A disznót ketten sem tudták '''kimozdít'''ani az ólból. A vénasszonyt alig lehet '''kimozdít'''ani a szobából.'' | ||
| 16. sor: | 16. sor: | ||
'''3.''' ''Átvitt értelemben'': '''Szándék változását okozza'''; állandósult viselkedést, hozzáállást, lelkiállapotot megváltoztat. Más személy rögzült hangulatát, hozzáállását megingatja, kizökkenti. | '''3.''' ''Átvitt értelemben'': '''Szándék változását okozza'''; állandósult viselkedést, hozzáállást, lelkiállapotot megváltoztat. Más személy rögzült hangulatát, hozzáállását megingatja, kizökkenti. | ||
| − | ''A barátnő '''kimozdít'''otta a fiút a magányából. A tavaszi tennivalók '''kimozdít'''ottak | + | ''A barátnő '''kimozdít'''otta a fiút a magányából. A tavaszi tennivalók '''kimozdít'''ottak a tétlenségből.'' |
A lap jelenlegi, 2019. január 2., 13:38-kori változata
kimozdít (ige)
1. Tárgy helyét megváltoztatja; erővel eltol, elnyom egy szilárdan álló tárgyat onnan, ahol addig állt.
A sok rángatás kimozdította az oszlopot a földből. Az ásó kimozdítja a facsemetét a helyéből.
2. Kimenésre rávesz. Egy személyt, állatot rábír, rákényszerít, hogy elhagyjon egy helyet, egy időre távozzon otthonról.
A disznót ketten sem tudták kimozdítani az ólból. A vénasszonyt alig lehet kimozdítani a szobából.
3. Átvitt értelemben: Szándék változását okozza; állandósult viselkedést, hozzáállást, lelkiállapotot megváltoztat. Más személy rögzült hangulatát, hozzáállását megingatja, kizökkenti.
A barátnő kimozdította a fiút a magányából. A tavaszi tennivalók kimozdítottak a tétlenségből.
Eredet [kimozdít < ki- (igekötő) + mozdít]
