Karácsonyi vásár

Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

„Védő” változatai közötti eltérés szó jelentése

1. sor: 1. sor:
 +
<div class="melleknev">
 +
 
== védő (melléknév) ==
 
== védő (melléknév) ==
  
[[Image:Defend.jpg|right|frame]]
 
 
[[Image:save.jpg|right|frame]]
 
[[Image:save.jpg|right|frame]]
Bajt, '''hátrányt megakadályoz'''; veszélyt, támadást elhárít; ellene küzd.
+
'''1.''' '''Bajt elhárító'''; hátrányt megakadályoz; veszélyt, támadást elhárító, ellene küzdő (személy, dolog).
  
''A kapus ügyes vetődéssel '''véd'''i a kapura lőtt labdát. A katonák fegyveresen '''véd'''ik a hazát. Az oroszlán '''véd'''i a saját kölykeit.''
+
''A lövést ügyes vetődéssel '''védő''' kapus megfogta a labdát. A hazát '''védő''' katonák fegyveresen járnak a határ mentén. A kölykeit '''védő''' oroszlánt semelyik állat nem meri megtámadni.''
 
 
'''1.''' Védelmező, aki védelmez.
 
 
 
'''''Védő''' hadsereg.''
 
  
  
23. sor: 20. sor:
  
 
'''Eredet''' [''védő'' < [[véd|véd (ige)]] + [[ó|-ő (melléknévképző)]]]
 
'''Eredet''' [''védő'' < [[véd|véd (ige)]] + [[ó|-ő (melléknévképző)]]]
 +
 +
 +
</div>
  
  

A lap 2026. január 19., 17:30-kori változata

védő (melléknév)

Save.jpg

1. Bajt elhárító; hátrányt megakadályoz; veszélyt, támadást elhárító, ellene küzdő (személy, dolog).

A lövést ügyes vetődéssel védő kapus megfogta a labdát. A hazát védő katonák fegyveresen járnak a határ mentén. A kölykeit védő oroszlánt semelyik állat nem meri megtámadni.


2. Védelmezésnél használt.

Védőfegyver.


3. Védelmezésre mutató, azt jelző.

Védő szerepet játszik valaki körül.


Eredet: A szó eredete elérhető az előfizetéses rendszerben.



Figyelem! A szó összes jelentésének leírását, ami még 42 szót tartalmaz, az előfizetéses WikiSzótár.hu-ban érheted el.

 WikiSzótár.hu előfizetés





WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)