Karácsonyi vásár

Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

„Vétkes” változatai közötti eltérés szó jelentése

 
 
(3 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
+
<div class="fonev">
 +
 
 +
== vétkes (főnév) ==
 +
 
 +
[[Image:crack.jpg|right|frame]]
 +
'''Bűnt elkövető személy'''; hibát vétő, kárt okozó ember.
 +
 
 +
'''''Vétkes''' vagy, mert elhanyagolod a dolgodat. Anya kiderítette, hogy ki a '''vétkes''' a váza eltörésében.''
 +
 
 +
 
 +
</div>
 +
 
 +
 
 +
<div class="melleknev">
 +
 
 
== vétkes (melléknév) ==
 
== vétkes (melléknév) ==
  
[[Image:vétkes.jpg|right|frame]]
+
'''Bűnt elkövető'''; hibát vétő, kárt okozó (ember, állat).
'''1.''' Bűnös; hibát elkövető.
 
  
''A vétkes ember hamar hibázik. A '''vétkes''' ember kerül a börtönbe.''
+
''A '''vétkes''' munkatárs nagyot hibázott, de helyrehozza. A kolbász eltűnésében '''vétkes''' kutya nem mert odamenni a gazdihoz.''
  
  
11. sor: 24. sor:
  
  
== vétkes (főnév) ==
+
</div>
 
 
[[Image:vétkes.jpg|right|frame]]
 
'''1.''' Bűnös; hibát elkövető személy.
 
 
 
'''''Vétkes''' vagy, mert elhanyagolod a dolgodat.''
 
''Te vagy a vétkes.''
 

A lap jelenlegi, 2026. január 5., 13:59-kori változata

vétkes (főnév)

Crack.jpg

Bűnt elkövető személy; hibát vétő, kárt okozó ember.

Vétkes vagy, mert elhanyagolod a dolgodat. Anya kiderítette, hogy ki a vétkes a váza eltörésében.



vétkes (melléknév)

Bűnt elkövető; hibát vétő, kárt okozó (ember, állat).

A vétkes munkatárs nagyot hibázott, de helyrehozza. A kolbász eltűnésében vétkes kutya nem mert odamenni a gazdihoz.


Eredet: A szó eredete elérhető az előfizetéses rendszerben.



Figyelem! A szó összes jelentésének leírását, ami még 0 szót tartalmaz, az előfizetéses WikiSzótár.hu-ban érheted el.

 WikiSzótár.hu előfizetés





WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)