Karácsonyi vásár

Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

„Zord” változatai közötti eltérés szó jelentése

 
 
1. sor: 1. sor:
 
   
 
   
 +
<div class="melleknev">
 +
 
== zord (melléknév) ==
 
== zord (melléknév) ==
  
[[Image:zord.jpg|right|frame]]
+
[[Image:Freeze.jpg|right|frame]]
'''1.''' nagyon hideg és kemény, nem kíméletes.
+
'''1.''' '''Nagyon hideg'''; kemény, nem kíméletes (körülmény), amely az embereket próbára teszi.
  
Csípős, hideg, zimankós.
+
''Néptelen, '''zord''' vidéken jártunk a hegyek között. A '''zord''' tél után megkönnyebbülést hozott a tavasz.''
  
''A '''zord''' tél után megkönnyebbülés volt a hűvös tavasz.''
 
  
 +
'''2.''' '''Nagyon szigorú'''; barátságtalan és fenyegetést kifejező (személy, viselkedés).
  
'''2.''' nagyon hideg és barátságtalan; fenyegetést kifejező; szigorú.
+
''A katona '''zord''' tekintetéből semmi jót nem olvastam ki. Semmivel nem tudtuk meggyőzni a '''zord''' hivatalnokot.''
  
''Elhagyatott, '''zord''' vidéken jártunk.''
 
  
'''''Zord''' tekintetéből semmi jót nem olvastam ki.''
+
'''Eredet''' [''zord'' < [[zordon|zord(on)]]]
  
  
'''Eredet''' [''zord'' < [[zordon|zord(on)]]]
+
</div>

A lap jelenlegi, 2025. november 16., 16:06-kori változata

zord (melléknév)

Freeze.jpg

1. Nagyon hideg; kemény, nem kíméletes (körülmény), amely az embereket próbára teszi.

Néptelen, zord vidéken jártunk a hegyek között. A zord tél után megkönnyebbülést hozott a tavasz.


2. Nagyon szigorú; barátságtalan és fenyegetést kifejező (személy, viselkedés).

A katona zord tekintetéből semmi jót nem olvastam ki. Semmivel nem tudtuk meggyőzni a zord hivatalnokot.


Eredet: A szó eredete elérhető az előfizetéses rendszerben.



Figyelem! A szó összes jelentésének leírását, ami még -3 szót tartalmaz, az előfizetéses WikiSzótár.hu-ban érheted el.

 WikiSzótár.hu előfizetés





WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)